Tanúvallomás adóellenőrzés során

Az adóellenőrzés jogi háttere

Az adóellenőrzés olyan eljárás, amelynek során az adóhatóság megvizsgálja, hogy az adózó a jogszabályoknak megfelelően tett-e eleget adófizetési és adóbevallási kötelezettségeinek. Az eljárásnak több formája is van, és mindegyik célja az, hogy az állam a közterhek beszedésével kapcsolatban valós képet kapjon az adózó tevékenységéről. Egy adóellenőrzés folyamán az adóhatóság jogosult lehet okiratokat bekérni, helyszíni vizsgálatot tartani, valamint meghallgatni mind az adózót, mind a témában releváns információkkal rendelkező személyeket.

A hatályos magyar szabályozás szerint az adóhatóságnak – legyen az a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vagy más, adóztatási jogkörrel felruházott szerv (pl. önkormányzati adóhatóság)– kötelessége a tényállás tisztázása. Ez azt jelenti, hogy az eljárás során beszerzi az ügyletre vonatkozó okiratokat, valamint meghallgatja azokat a személyeket, akik releváns információkkal bírhatnak egy-egy tranzakcióról vagy ügyletről. A meghallgatás konkrét formája azonban többféle lehet: történhet tanúvallomás keretében, vagy nyilatkozattétel formájában. Emiatt rendkívül fontos tisztázni, hogy az adott személyt pontosan milyen minőségben hallgatják meg.

Miért lehet szükség tanúvallomásra adóügyekben?

A tanúvallomás adóügyekben sok esetben kulcsfontosságú bizonyítási eszköz az adóellenőrzés során. Ha valaki például nem áll, és nem is állt szerződéses kapcsolatban a vizsgált adózóval, mégis olyan információ birtokában van, amely segíti a tényállás tisztázását, akkor az adóhatóság kötelezheti őt a megjelenésre és vallomástételre. Ez a kötelezettség különösen azokra vonatkozik, akik közvetlenül szemtanúi voltak egy-egy szerződéskötésnek, tárgyalásnak vagy adott esetben a teljesítés módjának, noha formálisan nem vettek részt az ügyletben.

A nyilatkozattételi kötelezettség és az Air. 62. §-a szerinti tanúvallomás

A magyar adójogban (az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény, röviden Air.) több helyen szerepel a tanúzás és a nyilatkozattétel kötelezettsége. Az Air. 62. §-a kimondja, hogy:

„Az adóhatóság a tényállás tisztázása érdekében tanúként hallgathatja meg azt a személyt, aki az eljárás tárgyával kapcsolatban bizonyítandó tényről tudomással rendelkezhet.”

Aki jogszerű idézést kap, köteles is megjelenni. A tanú akkor mentesülhet a vallomástétel alól, ha törvényben meghatározott mentességi ok áll fenn, például ügyvédi titoktartás esetében, orvosi titok vonatkozásában, vagy ha a vallomástétellel saját magát vagy közeli hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.

A személyes meghallgatás vs. írásbeli tanúvallomás

A tanúvallomás adóügyekben történhet személyesen vagy írásban. Gyakori, hogy az adóhatóság idézést küld, amelyben kötelezi a tanút a személyes megjelenésre. Ugyanakkor a magyar szabályok (különösen az Air. 63. §-a) lehetővé teszik a tanú számára, hogy kérelmezze az írásbeli vallomástételt. Ez azonban csak kivételes jelleggel és az adóhatóság engedélyével lehetséges. A gyakorlatban előfordulhat, hogy az adóhatóság nem engedélyezi ezt a lehetőséget, ha úgy ítéli meg, hogy az információ teljessége csak élőszavas meghallgatással biztosítható.

A tanúvallomás menete az Air. 62. § alapján

1. Idézés kiküldése: Az adóhatóság hatósági küldeményben idézi a tanút, amelyben megjelöli a megjelenés helyét és időpontját.
2. Meghallgatás: A tanút a vizsgálatot vezető revizor vagy meghatározott adóhatósági személy hallgatja meg. A tanúnak igazmondási kötelezettsége van, ugyanakkor érdemes tisztában lenni a jogszabályokban rögzített mentességi körökkel.
3. Jegyzőkönyv: A meghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyet a tanú átolvashat, majd – amennyiben egyetért a leírtakkal – aláír.
4. Írásbeli vallomás lehetősége: Kérelemre, illetve indokolt esetben az adóhatóság megengedheti, hogy a tanú személyes jelenlét helyett, vagy a meghallgatást követően, kiegészítésképpen írásban adja elő a tudomását. Ez ugyanakkor engedélyköteles.

Mikor tagadható meg a tanúvallomás adóügyekben?

Az adójog különbséget tesz a „nem hallgatható ki tanúként” és a „vallomás megtagadható” esetei között:

• Nem hallgatható ki tanúként: Például az, akit szakmai titoktartás terhel (pl. ügyvéd, orvos).
• Vallomás megtagadható: Ha a tanú olyan helyzetbe kerül, hogy a vallomásával önmagát vagy közeli hozzátartozóját büntetőjogi felelősségre vonná.

Ilyen esetekben a jogi képviselő igénybevétele, tanácsadása kulcsfontosságú lehet.

Nyilatkozattétel adóhatóság előtt és a felvilágosítás adóhatóság részére

Az adóellenőrzés során azonban nemcsak a tanúvallomás kerül előtérbe, hanem a nyilatkozattétel is. A két eljárás más keretek között zajlik, és eltérő jogokat, kötelezettségeket ró a meghallgatott személyre.

Ha valaki szerződéses kapcsolatban áll, vagy állt a vizsgálattal érintett adózóval, úgy őt az adóhatóság kötelezheti a nyilatkozattétel megtételére az Air. 60. §-a alapján. A nyilatkozattételi kötelezettség főként akkor merül fel, ha a személynek szerződéses kapcsolata volt a vizsgált adózóval, például üzleti partner, beszállító vagy szolgáltatás igénybevevője. Ilyen esetekben az adóhatóság felszólíthatja az érintettet arra, hogy nyilatkozzon a szerződés tartalmáról, a pénzügyi teljesítések módjáról és más, releváns tényekről.

Nyilatkozattétel a saját ügyben

Ha valaki a saját ügyében érintett adózó, akkor alapvetően joga van ahhoz, hogy az adóellenőrzés során nyilatkozatot tegyen. Az adózónak ez nemcsak lehetősége, de számos esetben érdeke is, hiszen a korrekt és teljes körű együttműködés hozzájárulhat az eljárás gyorsabb és kedvezőbb lezárásához. Ugyanakkor a saját ügyben történő nyilatkozattétel során meg kell jegyezni, hogy az adóhatóság nem kötelezheti az adózót személyes megjelenésre, illetve személyes nyilatkozattételre. Az adózó dönthet úgy, hogy a nyilatkozatát írásban teszi meg, vagy a képviseletében eljáró ügyvéd útján juttatja el az információkat a hatósághoz.

Nyilatkozattételi kötelezettség más ügyfelek kapcsán

Ha viszont más adózó ügyében kell nyilatkozni, és bizonyítható, hogy a meghallgatni szándékozott személy szerződéses kapcsolatban állt vagy áll az érintett adózóval, akkor már kötelezhető a nyilatkozattételre. A nyilatkozat megtagadása itt is csak akkor megengedett, ha a tanúvallomás szabályai szerint is megtagadható lenne a vallomás, például önvád vagy szakmai titoktartás miatt.
Kiemeljük, hogy sok esetben az adóhatóság a nyilatkozattételt személyesen kívánja, hogy megtegyék az adóhatóság épületében, ugyanakkor erre álláspontunk szerint csak felhívás útján kerülhet sor, mely írásbeliséget feltételez.

Felvilágosítás az adóhatóság részére

A felvilágosítás az adóhatóság részére lényegében egy… lazább formája a bizonyítási cselekménynek. Ilyenkor az adóhatóság egy-egy kérdés tisztázása érdekében bocsátkozik informálisabb információgyűjtésbe. A felvilágosítás nem mindig kötődik kötelező személyes megjelenéshez, de a hatóság felszólíthatja az érintettet arra, hogy adott határidőn belül írásban adjon választ bizonyos kérdésekre. Ha valaki nem tesz eleget a felvilágosítási kötelezettségnek, akkor az adóhatóság bírságot szabhat ki, vagy egyéb hatósági intézkedéseket foganatosíthat.

Hogyan segít a Molnár és Márk a nyilatkozattételi kötelezettség és adóellenőrzés során?

Az adóügyek, különösen az adóellenőrzés komplex jogi területnek számítanak. A lehetséges kockázatok (például adóbírság, szankciók, büntetőjogi felelősség) súlyos következményeket vonhatnak maguk után. Éppen ezért nagyon fontos, hogy már a folyamat legelején megfelelő szakmai segítséget vegyen igénybe az adózó, illetve mindenki, akit az eljárásban érintettként, tanúként vagy nyilatkozattételre kötelezett személyként idéznek.

A Molnár és Márk ügyvédi társulás célja az, hogy ügyfeleit átfogóan támogassa az adóhatósági eljárások minden szakaszában. Szolgáltatásaik kiterjednek többek között:

• Adóellenőrzések támogatása: Segítség a dokumentumok előkészítésében, az ellenőrzés lefolytatásának koordinálásában, a szükséges beadványok, fellebbezések, illetve észrevételek megfogalmazásában.
• Adóhatóság előtti jogi képviselet: Ha sort szeretne keríteni az adóhatóság az adózó, a nyilatkozattevő, vagy a tanú személyes meghallgatására, a Molnár és Márk ügyvédei vállalják a jogi képviseletet, közreműködnek az eljárási jogok érvényesítésében, a jogi érvelés kialakításában.
• Tanácsadás nyilatkozattételi kötelezettség kapcsán: Előzetesen felmérik, hogy milyen jogszerű lehetőségek állnak rendelkezésre a vallomás megtagadására, illetve tanácsot adnak a legmegfelelőbb eljárás, válaszok kiválasztásához, hogy önmagára ne tegyen senki terhelő nyilatkozatot.
• Adóperek és jogorvoslati eljárások: Képviseletet nyújtanak a bíróságok előtt adóperekben, illetve adóügyekhez kapcsolódó egyéb jogorvoslati szakaszokban, ezzel is védeni tudják az ügyfelek jogait és gazdasági érdekeit.

Szakértő támogatás adóellenőrzés területén

A Molnár és Márk ügyvédi társulás alapos szakmai tapasztalattal rendelkezik… mind a preventív, mind a reaktív jellegű adózási tanácsadás terén. A preventív tanácsadás keretében segítünk az ügyfeleknek a jogszabályoknak megfelelő szerződéses struktúrák kialakításában, hogy egy esetleges adóellenőrzés során a lehető legkevesebb jogi vagy adózási kockázat merüljön fel. Ha pedig már elindult az adóellenőrzés, az iroda jogászai képviselik az ügyfeleket a hatóság előtt, közreműködünk a tényállás tisztázásában, és hatékonyan kezeljük a hatóság által felvetett kérdéseket.

Teljes körű jogi képviselet és tanácsadás

Amennyiben nyilatkozattételi kötelezettség merül fel, a Molnár és Márk ügyvédei részletesen áttekintik az ügyfél dokumentációját, a szerződéses hátteret, majd felkészítik az ügyfelet arra, hogy pontos és jogszerű válaszokat adjon a hatóság kérdéseire. Arra is felhívják a figyelmet, ha a válaszadás jogszerűen megtagadható. Az iroda külön figyelmet fordít arra, hogy ne csupán a beadványok elkészítésében támogassa ügyfeleit, hanem előzetes stratégiát dolgozzon ki az adóhatósági eljárás lehetséges kimeneteleinek kezelésére is.

• Adótanácsadás és adótervezés: Segítséget nyújtanak a legkedvezőbb adózási struktúrák kialakításában, beleértve a társasági adót, áfát, helyi adókat stb.
• Adóellenőrzések, adóperek képviselete: A társulás ügyfeleit teljeskörűen képviseli a hatóságok és bíróságok előtt, legyen szó elsőfokú adóellenőrzésről vagy többszintű peres eljárásokról.
• Társasági jog és munkajog: Az adójogi kérdések gyakran szorosan összefüggnek a cégjogi vagy munkajogi témákkal, ezért a társulás összetett ügyekben is komplex…

A szakértői támogatás révén a cégek és magánszemélyek egyaránt könnyebben átláthatják jogaikat és kötelezettségeiket, és csökkenthetik annak kockázatát, hogy a hatósági eljárások során vagy azt követően joghátrányt szenvedjenek.

Összegzés

Az adóellenőrzés egy olyan hatósági eljárás, amely során az adóhatóság teljes körűen feltárja a vizsgált adózó, illetve kapcsolódó személyek anyagi jogviszonyait. Ennek érdekében az adóhatóság tanúvallomás, nyilatkozattétel, valamint felvilágosítás formájában gyűjthet információt. A meghallgatás módja (személyes megjelenés vagy írásbeli vallomás) függhet a hatóság döntésétől, azonban bizonyos esetekben nem kötelezhető személyes nyilatkozatra az érintett személy.

A törvény szigorúan szabályozza, hogy ki kötelezhető nyilatkozattétel teljesítésére, és mikor tagadható meg a tanúvallomás. A szabályozás célja kettős: egyrészt biztosítani, hogy az adóhatóság pontos, ellenőrizhető információkhoz jusson, másrészt megakadályozni, hogy olyan személyeket kötelezzenek vallomásra, akiket törvényes titoktartás vagy más, magasabb rendű jogvédelem illet meg.

Egy adóellenőrzés vagy megkeresés során mindig ajánlott tisztában lenni a jogainkkal és kötelezettségeinkkel. Fontos, hogy az érintett személy – akár tanúként, akár nyilatkozattevőként – tudja, milyen formában érdemes együttműködni a hatósággal, és mikor és hogyan kérheti szakértő vagy ügyvéd támogatását. A jogszabályok alapos ismerete és a szakszerű jogi képviselet nemcsak a kockázatok minimalizálását szolgálja, de gyakran a hatósági eljárás rövidítéséhez és végső soron a költségek csökkentéséhez is vezet.

A Molnár és Márk ügyvédi társulás átfogó megoldásokat kínál az adóellenőrzések, adóperek, társasági jogi, ingatlanjogi és egyéb területeken, legyen szó cégalapítási, áfa-tanácsadási vagy bármely szerződéses jogi kérdésről. Érdemes tehát szakértőinkhez fordulni, ha tanúként idéznek, nyilatkozat tételére köteleznek, vagy bármilyen, az Air. 62. §-a szerinti tanúvallomás szabályaival összefüggő eljárás keretében kell helytállni.

A jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül a Molnár és Társa Ügyvédi Társulás egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleményének vagy jogi állásfoglalásának, adótanácsadásnak. A Molnár és Társa Ügyvédi Társulás a jelen cikkben foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.