Magánszemély adózóknál személyi jövedelemadó adónemben lefolytatott adóhatósági ellenőrzések során az adóhatóság korábban a magánszemélyek vagyongyarapodásával összefüggésben általános jelleggel alkalmazott becslést arra vonatkozóan, hogy egy-egy személy vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege. Ezen adóhatósági eljárások elterjedt elnevezése lett a hétköznapokban a vagyonosodási vizsgálat.
Jogi kivételek és a becslési eljárás alkalmazása
Az említett jogszabályi kivételt az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (Adóig. vhr.) 87. § (1) bekezdése tartalmazza, eszerint: Ha az állami adó- és vámhatóság megállapítása szerint - kizárólag a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXVI., XXXVIII., XXXIX., XL. és XLI. Fejezetében meghatározott bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén - az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az állami adó- és vámhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg.
A jogszabályi kivétel értelmezése a gyakorlatban eddig azt takarta, hogy vagyonosodási vizsgálatot kizárólag annál a személynél lehetett lefolytatni, akivel a nyomozó hatóság az Adóig. vhr. 87. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények elkövetése miatt gyanúsítást közölt. A Kúria Kfv.I. 35.141/2021. számú döntése azonban egy ettől eltérő értelmezhetőségről döntött.
A Kúria döntésében megjelenő jogértelmezés igen tág teret enged a jövőben a vagyonosodási vizsgálatok lefolytathatóságának. A Kúria az idézett döntésében az Adóig. vhr. 87. § (1) bekezdésében megjelenő jogszabályi feltétel (bűncselekmény nyomozó hatóság részéről fennálló gyanúja esetén) és a vagyonosodási vizsgálattal érintett adózó közötti kapcsolat fennállásától, vagy fenn nem állásától tette függővé a vagyonosodási vizsgálat lefolytathatóságát.
A Kúria döntésének következményei a gyakorlatban
A mi álláspontunk szerint a Kúria döntése jogbizonytalanságot okoz, hiszen egy olyan feltételtől teszi függővé a vagyonosodási vizsgálat jogszerűségét, mely feltételt a jogszabály nem tartalmaz. Ez a jogértelmezés tág teret engedne a vagyonosodási vizsgálatok lefolytathatóságának, ami nem egyeztethető össze a jogalkotói szándékkal.
Véleményünk szerint ez a jogértelmezés, még ha a jogszabály szó szerinti szövegezéséből le is vezethető, olyan tág teret engedne a vagyonosodási vizsgálatok lefolytathatóságának, mely nem egyeztethető össze a jogalkotói szándékkal. A magunk részéről bízunk benne, hogy a fenti bizonytalanságot a Kúria más egyedi ügyben hozott döntése, vagy a jogszabályi rendelkezés módosítása, pontosítása meg fogja szüntetni.
A jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül a Molnár és Társa Ügyvédi Társulás egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleményének vagy jogi állásfoglalásának, adótanácsadásnak. A Molnár és Társa Ügyvédi Társulás a jelen cikkben foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.