Eladta a kinőtt gyerekruhát a Vaterán? Megszabadult a régi bútoroktól a Jófogáson? Vagy rendszeresen árul kézműves termékeket a Facebookon? Egyre több magánszemély használja az online piactereket, de sokan nincsenek tisztában azzal, mikor és hogyan kell adózniuk ezek után a bevételek után. Mivel a NAV is egyre gyakrabban vizsgálja ezeket az ügyleteket, fontos ismernünk a szabályokat. Nézzük a legfontosabb tudnivalókat!

A NAV Célkeresztjében: Hogyan Vizsgálódik az Adóhatóság?

Ne lepődjünk meg, ha a NAV érdeklődni kezd az online értékesítéseink után. Gyakran egy ún. jogkövetési vizsgálattal indul a folyamat.

Ennek során a NAV:

  • Elemzi a rendelkezésére álló adatokat (pl. korábbi Szja bevallások, esetleges vámárunyilatkozatok).
  • Lekérheti és ellenőrizheti a bankszámla forgalmunkat.
  • Nyilatkozattételre hívhat fel minket az értékesítésekkel kapcsolatban.

📚 Kapcsolódó cikk: Jogkövetési vizsgálat menete részletesen: NAV jogkövetési vizsgálat →

Fontos tudni a jogkövetési vizsgálatról:

Nincs adókülönbözet megállapítás: Ebben a fázisban a NAV nem állapíthat meg adóhiányt.

Bírság lehet: Ha szabálytalanságot (pl. be nem jelentett tevékenységet) tár fel, mulasztási bírságot kiszabhat.

Adóellenőrzés javaslata: Ha adókülönbözetre utaló jelet talál, ezt rögzíti a jegyzőkönyvben, és javasolhatja egy adóellenőrzés lefolytatását.

Lehetőségek: Ilyenkor dönthetünk:

  • Önellenőrzést végzünk, és bevalljuk/befizetjük a hiányzó adót.
  • Várjuk az adóellenőrzést, és ott próbáljuk bizonyítani igazunkat.

Mi Minősül Adóköteles Ingó Értékesítésnek?

Az Szja törvény szerint ingó vagyontárgy minden olyan dolog, ami nem ingatlan (kivéve a fizetőeszközt, értékpapírt stb.). Az ingó dolgok magánszemély általi eladása ingó vagyonátruházásnak minősül, amely után főszabály szerint jövedelem keletkezik, és adózni kell.

Két Fő Kategória: Magáncélú Eladás vs. Gazdasági Tevékenység

Az adózási szabályok szempontjából kulcskérdés, hogy az online értékesítésünk gazdasági tevékenységnek minősül-e.

1. NEM Gazdasági Tevékenység (Tipikus Magáncélú Eladás):

Mi tartozik ide? Amikor a saját, már nem használt, feleslegessé vált személyes vagyontárgyainkat adjuk el, amelyeket eredetileg nem továbbértékesítési céllal szereztünk be.

Példa: Eladjuk a kinőtt gyerekruhákat, a megunt könyveket, a lecserélt műszaki cikkeket, a régi bútort.

Adózás: Az alább részletezett általános ingó értékesítési szabályok vonatkoznak rá (jövedelemszámítás, 600e Ft-os bevételi és 200e Ft-os jövedelmi küszöb). Nem kell adószámot kiváltani.

2. Gazdasági Tevékenység:

Mi tartozik ide? Ha az értékesítés üzletszerű, rendszeres, tartós, ellenérték elérésére irányuló. A kulcs a szándék és a rendszeresség.

Példa: Használt ruhákat, tárgyakat gyűjtünk vagy felvásárolunk kifejezetten azért, hogy haszonnal továbbadjuk. Rendszeresen készítünk és árulunk kézműves termékeket (pl. ékszerek, kerámiák, dekorációk). Új árukat rendelünk (akár külföldről) és értékesítünk online.

Következmények:

  • Adószám kiváltása kötelező! Ezt a tevékenység megkezdése előtt kell megtenni.
  • Az adózás az önálló tevékenység szabályai szerint történik (bár az ingó értékesítés speciális szabályai, pl. a 600e/200e küszöbök itt is alkalmazandók lehetnek a jövedelem meghatározásakor).
  • Járulékfizetési kötelezettség is felmerülhet a jövedelem után.
  • Áfa kötelezettség is keletkezhet. Fontos: Évi 18 millió Ft bevételig választható az alanyi adómentesség (AAM) 2025-től, de ezt is be kell jelenteni a NAV-nál.

Ki dönti el a minősítést? Annak megítélése, hogy a tevékenység gazdasági jellegű-e, elsősorban a magánszemély kötelezettsége. A NAV az eset összes körülményét vizsgálja (hirdetések száma, gyakorisága, a kínált áruk jellege, mennyisége, beszerzési források stb.).

A Jövedelem Kiszámítása

Ha adóköteles jövedelem keletkezik (lásd a küszöbértékeket alább), azt ki kell számolni:

Jövedelem = Bevétel - Költségek

Bevétel: Minden, amit az eladásért kapunk (eladási ár, cserébe kapott dolog értéke).

Költségek (Igazolással!):

  • Megszerzésre fordított összeg: Amennyiért vettük az eladott tárgyat (számla, adásvételi szerződés szükséges!).
  • Értéknövelő beruházások: Az eladott tárgyra fordított, igazolt felújítási, javítási költségek.
  • Átruházással kapcsolatos költségek: Igazolt hirdetési díj, szállítási költség stb.

Fontos: A költségek maximum a bevétel összegéig számolhatók el (veszteség nem kimutatható).

Mi van, ha nincs igazolás a beszerzési árról?

Gyakori eset használt tárgyaknál. Ilyenkor a törvény egyszerűsít:

Jövedelem = Bevétel 25%-a (azaz a bevétel 75%-a vélelmezett költség).

Kulcsfontosságú Küszöbértékek: Mikor NEM Kell Adózni?

Két fontos szabályt kell megjegyezni, amelyek jelentősen egyszerűsíthetik az életünket:

SZABÁLY 1: A 600 000 Ft-os BEVÉTELI Határ

  • Ha az összes ingó értékesítésből származó éves BEVÉTELÜNK (nem a jövedelem!) nem haladja meg a 600 000 forintot, akkor NEM kell jövedelmet megállapítanunk, és így nem keletkezik Szja fizetési kötelezettségünk.
  • Ez a szabály akkor is érvényes, ha a tevékenységünk egyébként gazdasági tevékenységnek minősülne!
  • De: Ha a bevétel akár csak egy forinttal is meghaladja a 600 000 Ft-ot, akkor a teljes bevételre vonatkozóan kell jövedelmet számolni a fent leírt módszerekkel, és azután adózni (figyelembe véve a 200e Ft-os jövedelemhatárt, lásd alább). Ha ez gazdasági tevékenység volt, adószám is kell!

SZABÁLY 2: A 200 000 Ft-os JÖVEDELEM Határ

  • Ez a szabály akkor lép életbe, ha az éves bevételünk meghaladta a 600 000 Ft-ot, és ezért jövedelmet kellett számolnunk.
  • Ha a kiszámított összes éves JÖVEDELEM (Bevétel - Költségek) nem haladja meg a 200 000 forintot, akkor NEM kell Szja-t fizetni, és nem is kell bevallani ezt a jövedelmet az éves Szja bevallásban.
  • Ha a jövedelem meghaladja a 200 000 forintot:
    • A teljes jövedelmet be kell vallani az Szja bevallásban.
    • Az adó mértéke 15%.
    • De csak a 200 000 Ft feletti jövedelemrész után kell adót fizetni. (A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kiszámított 15%-os adóból le lehet vonni 30 000 Ft-ot (200 000 * 15%)).

Összefoglalva a fenti logikát:

  1. Nézd meg az éves összbevételed ingó eladásból.
  2. Ha 600 000 Ft vagy alatta van: Nincs teendőd Szja szempontból.
  3. Ha 600 000 Ft felett van: Ki kell számolnod a jövedelmed (Bevétel - Költségek vagy Bevétel * 25%).
  4. Nézd meg a kiszámolt éves összjövedelmed.
  5. Ha 200 000 Ft vagy alatta van: Nincs teendőd Szja szempontból (nem kell bevallani, nem kell fizetni).
  6. Ha 200 000 Ft felett van: Be kell vallani a teljes jövedelmet, és a 200 000 Ft feletti részre 15% adót kell fizetni.
  7. Fontos: Ha a tevékenység gazdasági jellegű és a bevétel meghaladta a 600 000 Ft-ot, adószámot is ki kell váltani (és esetleg Áfa/járulék vonzatok is lehetnek).

Rövid Kitérő: Külföldről Rendelt Áruk Áfája és Vámja

Ha valaki külföldről rendel árut (akár saját célra, akár továbbértékesítésre), fontos tudni a 2021 júliusától érvényes szabályokat:

Áfa: Minden EU-n kívülről rendelt termékre áfát kell fizetni, értékhatártól függetlenül (megszűnt a 22 eurós mentesség). Az EU-n belülről vásárolt termékek áfáját általában a webshop már a vételárban felszámítja.

Vám: 150 euró értékig a legtöbb EU-n kívülről érkező termék vámmentes. Efelett vámot is kell fizetni.

Vámkezelés: Minden EU-ba érkező árutartalmú küldeményre vám-árunyilatkozatot kell benyújtani. Ezt a Magyar Posta vagy a futárszolgálatok általában elvégzik (díj ellenében).

Bizonytalan? Kérjen Segítséget Időben!

Látható, hogy az online értékesítés adózása rejthet buktatókat, különösen a “gazdasági tevékenység” minősítése és a küszöbértékek helyes alkalmazása terén.

Minősítés: Ha nem biztos benne, hogy az Ön tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül-e, érdemes adószakértővel konzultálni.

NAV Vizsgálat Esetén: Ha már megkereste a NAV, vagy jogkövetési vizsgálat, adóellenőrzés indult, kiemelten fontos a szakszerű képviselet. Segítünk a nyilatkozatok előkészítésében, az önellenőrzések benyújtásában, az adózási mód (pl. alanyi mentesség) utólagos választásában, és képviseljük érdekeit a NAV előtt, hogy a vizsgálat a lehető legkedvezőbb eredménnyel záruljon.

Ne várja meg, amíg a NAV kopogtat, vagy amíg egy rosszul értelmezett szabály miatt kerül bajba. Tájékozódjon, és szükség esetén kérjen professzionális segítséget!

A jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül a Molnár és Márk Ügyvédi Társulás egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleményének vagy jogi állásfoglalásának, adótanácsadásnak. A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás a jelen cikkben foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.