A Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András 2026 júniusában a parlamentben egyértelműen megerősítette: 2027-től visszatér a KATA, méghozzá az eredeti rendszernél is bővebb formában. A bejelentésre azonnal reagált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), amely Nagy Elek elnökletével átfogó vitaanyagot nyújtott be a Pénzügyminisztériumnak. A javaslat öt konkrét reformmodellt vázol fel, és figyelmeztet: a régi visszaélési kiskapukat az újranyitással egyidőben le kell zárni.

A kormány ígérete: 2027-től újra KATA

A képviselői kérdésre adott válaszában Kármán András pénzügyminiszter az elmúlt évek egyik legnagyobb hibájának nevezte, hogy a 2022-es szigorítás nem tett különbséget a rendszer eredeti célcsoportja – a jogszerűen, visszaélési szándék nélkül katázó mikrovállalkozók – és azok között, akik adóoptimalizálási célból használták ki a lehetőséget. A bejelentés szerint a reform célja, hogy a KATA egyszerűbbé és igazságosabbá váljon, a változtatásokat pedig valódi, érdemi társadalmi egyeztetés előzi majd meg.

A bejelentésre másnap reagált az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) is. Németh László elnök hangsúlyozta: a katás vállalkozóknak lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy adószámmal rendelkező cégeknek is számlázhassanak. Érvelése szerint ez bővítené a beszállítói kört, a kisadózók több megrendeléshez juthatnának, és a gazdaság fehéredését is segítené. Az IPOSZ emellett a nyugdíjszabályok módosítását is szükségesnek tartja: a jelenlegi rendszerben egy katásnak közel három évet kell dolgoznia ahhoz, hogy egyetlen év nyugdíjra számított szolgálati időt szerezzen – ez hosszú távon fenntarthatatlan szociális kockázatot jelent.

A KATA rendszer útja 2013-tól a 2022-es összeomlásig

A kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) 2013-as indulásakor azzal a céllal jött létre, hogy a legkisebb, jellemzően saját munkájukból élő mikrovállalkozóknak (fodrászok, szerelők, kisebb szolgáltatók) egyszerű és alacsony terhekkel járó adózási formát kínáljon. Az induláskori havi 50 ezer forintos adó mellé 81 300 forintos TB-ellátási alap járt, ami az akkori minimálbér 83 százaléka volt.

A modell hatalmas sikert aratott: 2022-re a kisadózók száma elérte a 440-450 ezer főt, és a rendszer évente mintegy 200 milliárd forintos bevételt hozott a költségvetésnek – a tervezettnél is többet. Időközben azonban – amint az MKIK vitaanyaga megállapítja – a jövedelem mindig a legkisebb ellenállású utat keresi. A vállalkozók és könyvelőik megismerték a rendszer működési logikáját, és a KATA egyre inkább általános jövedelemkivételi és adóoptimalizálási csatornává vált. Ezt gyorsította az, hogy az alanyi áfa-mentesség határát emeltük, miközben a havi 50 ezer forintos adótétel változatlan maradt – valorizálás nélkül.

A 2022-es szigorítás szakmailag indokolt lépés volt, ám túlságosan drasztikusnak bizonyult: sok valódi mikrovállalkozót szorított ki, akik nem visszaélési céllal, hanem jogszerűen katáztak (pl. olyan nyelvtanár, aki céges tanfolyamot is tart, vagy kézműves, aki alkalmanként webshopoknak is szállít).

Az 5 lehetséges út a kisadózók előtt

Az MKIK javaslatcsomagja nem egyetlen megoldást ajánl, hanem öt különböző modellt tár a döntéshozók elé, lehetővé téve a gazdaságpolitikai mérlegelést. Egyes javaslatok akár párhuzamosan, egymás mellett is bevezethetők lennének.

1. A jelenlegi rendszer megtartása korlátozott B2B nyitással

Ez az első és legóvatosabb javaslat. Az alapstruktúra érintetlen maradna, de a havi adótétel 50 ezer forintról 75 vagy 100 ezer forintra emelkedhetne, és az éves 18 milliós keret az áfa alanyi mentesség határáig nőhetne. A változás lényege: az éves bevételi keret 10, 15 vagy 20 százalékáig ismét megengedett lenne a vállalkozások felé történő számlázás. Ez mentőövet nyújtana azoknak a szolgáltatóknak, akik alapvetően magánszemélyekből élnek, de alkalmanként céges megrendelést is kapnak.

2. A 2013-as KATA visszahozatala inflációkövető korrekcióval

A forint 2013 és 2027 között közel 80 százalékot veszített értékéből. Ennek figyelembevételével az eredeti rendszer paraméterei így módosulnának: havi 100 ezer forintos adótétel, 12 milliós éves keret és B2B számlázási jog. A visszaélések megelőzésére az MKIK egy kulcsfontosságú automatizmust javasol: ha a katás vállalkozó éves árbevételének több mint 50-75 százaléka egyetlen megrendelőtől származik, automatikusan többletközteher keletkezik, vagy NAV-kockázati jelzés generálódik. Ez elegánsan különíti el a valódi mikrovállalkozókat a bújtatott munkaviszonyokat elfedő konstrukcióktól.

3. Differenciált, több tételes adórendszer

Ezt a modellt eredetileg a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Music Hungary dolgozta ki még 2022-ben. A koncepció lényege a differenciálás: eltérő adóterhet állapítanának meg azoknak, akik sok (tucatnyi vagy százas nagyságrendű) mikromegbízóval dolgoznak, és azoknak, akik csupán 1-2 domináns megrendelőtől kapják a bevételüket. A javaslat fenntartaná a főállású és mellékállású státuszok közötti adómérték-különbséget is. Ez a megközelítés automatikusan „beárazza” a bújtatott munkaviszony-kockázatot anélkül, hogy adminisztratív vizsgálatot igényelne.

4. B2B számlázás különadóval terhelve

Talán az egyik leginnovatívabb modell az MKIK és a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) közös elgondolása. A cégek felé kiállított számlák után dedikált különadót kellene fizetni, amelyre két verzió létezik:

  • Az MKOE szerint ezt a 15 százalékos adót a katás vállalkozó fizetné meg, minden céges számla után.
  • Az MKIK verziója szerint a teher (18-20 százalék) a megrendelő céget terhelné – így a kisadózó adminisztrációja semmit sem nőne.

A kamara indoklása szerint a cégek az ilyen számlákat költségként elszámolva adót takarítanak meg, ezért a különadó teszi adósemlegessé az ügyletet a költségvetés szempontjából. Kiemelendő, hogy ezen az alternatíván belül a különadó egy részéből TB-ellátási alap is képezhető lenne, orvosolva a KATA egyik legsúlyosabb historikus hiányosságát: a rendkívül alacsony nyugdíjalapot.

Az adótétel maga is rugalmasan alakítható: maradhat az 50 ezer forintos alap, de választható lenne 75 vagy 100 ezer forintos emelt tétel, illetve egységesen 100 ezer forintos összeg is szóba jön.

5. A „Szociális KATA” koncepciója

Az ötödik modell kifejezetten a nehéz munkaerőpiaci helyzetben lévő, rászoruló mikrovállalkozóknak szólna kapaszkodóként. Paraméterei:

  • Évi 6 millió forintos maximális bevételi keret.
  • Az első 3 millió forintig alacsony tételes adó.
  • A 3 millió forint felett 15 százalékos különadó lép életbe.

A 6 visszaélési csatorna, amelyet az új rendszernek be kell zárnia

Az MKIK vitaanyaga hat olyan strukturális gyengeséget azonosított, amelyek a régi rendszerben visszaélési csatornákká váltak. Bármelyik új modell kerül is bevezetésre, ezeket a réseket mindenképpen be kell tömni:

  1. A munkabér katásítása: A tényleges munkavállalók formálisan egyéni vállalkozóként számláztak ugyanannak a cégnek. A gazdasági tartalom munkaviszony volt (egy domináns megrendelő, rendszeres díjazás, szervezeti alárendeltség), de az adóteher a 40 százalékos adója helyett csupán 5-10 százalék volt. Ez a konstrukció a munkavállalói védelmet és a TB-jogosultságokat is gyengítette.
  2. Nyereség- és osztalékkivétel katás költségszámlán keresztül: Társas vállalkozások nem bérként vagy osztalékként fizettek ki jövedelmet a tulajdonosoknak, hanem katás számlán keresztül – különösen nehezen ellenőrizhető konstrukcióban.
  3. A keret „értékesítése”: A fel nem használt katás bevételi keretet ismerősi, üzleti vagy családi körben számlázási lehetőségként adták át, összemosva a jogszerű mikrovállalkozói adózást a visszaélésszerű jövedelemkimentéssel.
  4. Fiktív vagy túlértékelt számlák: Formálisan elvégzett, de túlárazott szolgáltatások (tanácsadás, marketing, IT) esetén a különbözet készpénzben visszakerült a megrendelőhöz.
  5. Versenysemlegesség súlyos sérülése: A normál adózású, alkalmazottakat foglalkoztató cégek behozhatatlan versenyhátránnyal küzdöttek a katás „alvállalkozókkal” szemben.
  6. A TB-rendszer torzulása: A tényleges jövedelem és a TB-ellátási alap végzetesen elszakadt egymástól, hosszú távon szociális időzített bombát hagyva a nyugdíjrendszerben.

Kapcsolódó cikk: A fiktív és túlértékelt számlázás adójogi következményeiről, a NAV vizsgálati módszereiről és a védekezési lehetőségekről részletesen: Fiktív számlázás és rendeltetésellenes joggyakorlás →

Büntetőjogi kockázat: A munkabér katásítása – ha az adóhatóság munkaviszonyt állapít meg – nemcsak adóbírságot, hanem büntetőjogi felelősséget is vonhat maga után. A jogkövetkezményekről: Költségvetési csalás – Büntetőjogi intézkedések jogi személyek ellen →

A digitális gazdaság és a platformmunkások speciális helyzete

Az MKIK vitaanyaga nyíltan elismeri, hogy a 21. századi önfoglalkoztatás – platformmunkások, gig economy résztvevők (futárok, szabadúszó fejlesztők, digitális nomádok) – problémáit a fenti öt modell csak részlegesen kezeli. Emiatt az MKIK külön kutatást és konzultációt javasol a modern önfoglalkoztatási formák adózási kérdéseinek hosszú távú rendezésére.

Különösen fontos ez egy olyan piacon, ahol az algoritmusok által szervezett platformmunka szürke zónát képez a munkaviszony és a vállalkozói lét között – és ahol az adószabályozás késése könnyen torzíthatja a versenyt.

A várható menetrend: 2027 átmeneti szabályok, 2028 végleges rendszer

Az MKIK állásfoglalása és a kormány szándéknyilatkozata alapján a következő menetrend körvonalazódik:

  • 2026 vége / 2027 eleje: A Pénzügyminisztérium reagál az MKIK vitaanyagára, megkezdődnek az érdemi egyeztetések az érintett szervezetekkel (IPOSZ, MKOE, szakmai kamarák).
  • 2027: Az öt javasolt alternatíva valamelyike – vagy ezek kombinációja – átmeneti megoldásként bevezetésre kerülhet, enyhítve a mikrovállalkozókat jelenleg terhelő feszültségeken, és lehetőséget adva egy „éles tesztidőszakra”.
  • 2028. január 1.: A végleges, adatalapú elemzésen alapuló rendszer céldátuma, amely már a tesztidőszak tapasztalatait is beépíti.

A következő hónapokban érdemes lesz szorosan figyelni a Pénzügyminisztérium reakcióját és a parlamenti folyamatokat, hiszen a döntés több százezer magyar mikrovállalkozó adózási és megélhetési helyzetét határozza majd meg.

⚖️ Jogi képviselet adóügyekben: A KATA reform átmeneti időszakában kiemelten fontos a megfelelő adójogi tanácsadás. Irodánk teljes körű képviseletet biztosít adóellenőrzések, NAV vizsgálatok és adóoptimalizálási kérdések esetén: Adótanácsadás és adóoptimalizálás → | Képviselet adóellenőrzések során →

Publikálta: Dr. Molnár Árpád ügyvéd

A jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül a Molnár és Márk Ügyvédi Társulás egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleményének vagy jogi állásfoglalásának, adótanácsadásnak. A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás a jelen cikkben foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.