Gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor egy vállalkozó vagy magánszemély egy hatósági eljárás (legyen az adóellenőrzés, végrehajtás, fizetési meghagyásos eljárás) hírére vagy annak fenyegető árnyékában „kreatív” megoldásokhoz folyamodik. Az alábbi cikkben – sajnos mind a mai napig rendkívül gyakori esetek alapján – a legtipikusabb elkövetett eljárási hibákat vesszük górcső alá. Célunk a figyelem felkeltése mellett a tájékoztatás: ne kövessük el ezeket az amatőr hibákat! Helyettük válasszunk eljárási szempontból is megalapozott, szakszerű és jogszerű megoldásokat, hogy előmozdítsuk ügyünk pozitív kimenetelét.
1. Hiba: Problémás Cég Eladása Hatósági Eljárás Alatt
Az egyik leggyakoribb, ösztönösnek tűnő reakció, ha egy cég ellen végrehajtás vagy komolyabb hatósági eljárás (pl. adóellenőrzés, esetleg büntetőeljárás gyanúja) indul: a cég gyors “eltüntetése”. Ez általában a tulajdonrész átruházását és/vagy új ügyvezető kinevezését jelenti, gyakran nehezen elérhető, akár külföldi állampolgárok részére. Ez a 90-es években működött, azonban manapság több okból is ez az egyik legrosszabb stratégia.
Miért óriási hiba ez?
-
A Korábbi Felelősség Megmarad: A cégátruházás nem törli el a múltat.
- Polgári Jogi Felelősség: A volt ügyvezető a Ptk. alapján felelősséggel tartozik a társasággal szemben a megbízatása alatt okozott károkért. Ha a cég fizetésképtelenné válik, és ez a korábbi ügyvezető felróható magatartására vezethető vissza, a hitelezők közvetlenül is pert indíthatnak ellene.
- Tagsági Felelősség: Bizonyos esetekben a volt tag felelőssége is felmerülhet, különösen, ha a vagyon kimentése bizonyítható (pl. fedezetelvonó ügyletekkel). Erről bővebben írtunk itt: Veszélyben a magánvagyon? A korlátolt felelősség csapdái
- Adójogi Felelősség: A NAV bizonyos esetekben a volt tagot vagy ügyvezetőt is kötelezheti a társaság adótartozásának megfizetésére, ha a tartozás a tag vagy vezető tisztségviselő jogellenes és felróható magatartása miatt vált behajthatatlanná.
- Büntetőjogi Felelősség: Ha bűncselekmény (pl. költségvetési csalás, csődbűncselekmény) gyanúja merül fel, az lesz a gyanúsított, aki az elkövetés időszakában volt a cég ügyvezetője, függetlenül attól, hogy a céget később kinek adta át. A felelősség személyhez kötődik!
-
A Védekezés Lehetőségének Elvesztése: A volt vezető elveszíti a kontrollt. Ha később indul egy adóellenőrzés a korábbi időszakra, arról nagy valószínűséggel tudomást sem szerez. Nem lesz lehetősége érdemben védekezni, bizonyítékokat előterjeszteni, ami súlyosan sértheti az érdekeit.
-
Újabb Kockázatok: A cég átruházása egy strómanra önmagában is felvetheti a fedezetelvonás vagy akár bűncselekmény gyanúját.
Mit tegyünk helyette?
A problémával szembe kell nézni. Szakértő (ügyvéd, adótanácsadó) bevonásával kell felmérni a helyzetet, a kockázatokat, és kidolgozni a valós megoldási stratégiát (pl. egyezség, reorganizáció, szabályos végelszámolás).
2. Hiba: Vagyonátmentés Ajándékozással (A Fedezetelvonás Csapdája)
Szintén gyakori „megoldási” kísérlet, hogy a tartozással küzdő adós az értékes vagyontárgyait (ingatlan, autó) gyorsan közeli hozzátartozóknak ajándékozza, remélve, hogy így azok biztonságba kerülnek a végrehajtó elől. Ez súlyos tévedés.
Miért nem működik ez?
-
Adóhatósági Végrehajtás (Speciális Szabály): Ha az ajándékozónak adótartozása van, a NAV határozattal kötelezheti a megajándékozottat a tartozás megfizetésére az ajándék értékéig. A NAV tehát „utánamegy” az elajándékozott vagyonnak.
-
Polgári Törvénykönyv (Ptk.) - Fedezetelvonó Szerződések: Bármely hitelező megtámadhatja azokat a szerződéseket, amelyekkel az adós a követelésük kielégítési alapját elvonta.
- Ingyenes és Visszterhes Ügyletek: Nemcsak az ajándékozás, de egy rosszhiszemű vevővel kötött adásvételi szerződés is támadható.
- Hatálytalanság: Ha a bíróság megállapítja a fedezetelvonást, a hitelező úgy kérheti a végrehajtást az eladott/elajándékozott vagyontárgyra, mintha az még mindig az adós tulajdonában lenne.
- Vélelmek (Könnyített Bizonyítás): A Ptk. vélelmezi a rosszhiszeműséget közeli hozzátartozók, vagy cég és annak vezetője között kötött szerződéseknél. Ilyenkor a szerző félnek kell bizonyítania, hogy nem volt rosszhiszemű.
Mit tegyünk helyette?
A vagyon elrejtése helyett a hitelezőkkel való kommunikáció, részletfizetési megállapodás keresése, vagy végső esetben a szabályos fizetésképtelenségi eljárások igénybevétele a jogszerű út.
3. Hiba: Hivatalos Iratok Ignorálása (A Kézbesítési Vélelem Veszélye)
Elterjedt tévhit, hogy a hivatalos iratok átvételének megtagadásával meg lehet úszni a jogkövetkezményeket. Ez talán a legveszélyesebb önsorsrontó taktika. A jogrendszer erre felkészült a kézbesítési vélelem intézményével.
Hogyan működik a kézbesítési vélelem?
A jogszabályok fikciót állítanak fel: az iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett azt ténylegesen nem vette át.
- Átvétel Megtagadása: Az iratot az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek kell tekinteni.
- “Nem Kereste” Jelzés: A kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon beáll a vélelem.
- Elektronikus Kézbesítés (Ügyfélkapu, Cégkapu): Ha nem nyitja meg az iratot, a második értesítést követő ötödik munkanapon beáll a kézbesítési vélelem.
Mi a következménye?
- Határidők Elkezdődnek: A fellebbezési, ellentmondási, fizetési határidők elindulnak, függetlenül attól, hogy ismeri-e az irat tartalmát.
- Jogvesztés: Ez a legsúlyosabb következmény. Egy Fizetési Meghagyás (FMH) jogerőre emelkedhet ellentmondás nélkül, és végrehajthatóvá válik, még ha jogalap nélküli is volt.
- Információhiány: Nem tudja, milyen eljárás indult, így védekezni sem tud.
Mit tegyünk helyette?
Minden hivatalos iratot át kell venni! Ha nem érti vagy vitatja a tartalmát, azonnal kérjen jogi segítséget. Az Ügyfélkaput/Cégkaput rendszeresen ellenőrizni kell!
4. Hiba: Együttműködés Megtagadása a NAV Előtt (A Becslés Kockázata)
Amikor a NAV egy ellenőrzés során iratokat kér, gyakori reakció a passzivitás. Az adózó abban bízik, hogy ha nem szolgáltat adatot, a NAV nem tud majd terhére megállapítást tenni. Ez egy veszélyes tévút.
Miért rossz stratégia az elzárkózás?
- Iratbenyújtási Kötelezettség: Az adózó köteles az ellenőrzéshez szükséges iratokat (könyvelés, számlák, szerződések) a NAV rendelkezésére bocsátani. Ennek elmulasztása mulasztási bírsággal sújtható.
- A NAV Nem Marad Tétlen: Ha az adózó nem működik együtt, a revízió a rendelkezésére álló egyéb adatok (pl. banki adatok, online számla rendszer) alapján fogja megállapítani a tényállást.
- Becslés és a Bizonyítási Teher Megfordulása: A NAV becslést alkalmazhat, ha az adóalap más módon nem állapítható meg. Ilyenkor a bizonyítási teher megfordul! Már az adózónak kell bizonyítania, hogy a NAV becslése helytelen. Ez rendkívül nehéz helyzet.
- Saját Érdekek Képviseletének Hiánya: Elesünk attól a lehetőségtől, hogy a saját álláspontunkat, az ügyletek hátterét bemutassuk a revíziónak.
Mit tegyünk helyette?
Az együttműködés – de nem a feltétel nélküli alávetettség! – általában a célravezetőbb.
- A kért iratokat (jogi konzultáció után) célszerű benyújtani.
- Nyilatkozatot csak alapos felkészülés és jogi képviselő jelenlétében tegyen.
- Aktívan képviselje az álláspontját, mutassa be a bizonyítékait.
Figyelmeztetés: Mielőtt bármilyen iratot beadna vagy nyilatkozatot tenne a hatóság előtt, feltétlenül konzultáljon szakértő ügyvéddel! Egy rosszul megfogalmazott nyilatkozat többet árthat, mint használ.
Konklúzió: Az “Okos” Megoldások Helyett a Szakszerűség
A fenti példák jól mutatják, hogy a hatósági eljárások során a látszólag “ügyes”, a felelősséget gyorsan elhárítani próbáló megoldások szinte mindig visszaütnek. Gyakran súlyosbítják a helyzetet, és megfosztják az érintettet a hatékony védekezés lehetőségétől.
A legjobb stratégia mindig a helyzettel való szembenézés, a tények pontos ismerete és a szakszerű jogi segítség időben történő igénybevétele.
Azonnali Jogi Segítségre Van Szüksége?
Ne várja meg, amíg komolyra fordul a helyzet! Ha Ön vagy cége érintett lehet a fenti témák kapcsán, keresse bizalommal a Molnár és Márk Ügyvédi Társulást, hogy időben megkezdhessük a hatékony, célravezető és jogszerű stratégia kidolgozását.
A jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül a Molnár és Márk Ügyvédi Társulás egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleményének vagy jogi állásfoglalásának, adótanácsadásnak. A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás a jelen cikkben foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.