Gyakran találkozunk olyan helyzetekkel, amikor egy vállalkozó vagy magánszemély egy hatósági eljárás (legyen az adóellenőrzés, végrehajtás, fizetési meghagyásos eljárás) hírére vagy annak fenyegető árnyékában „kreatív” megoldásokhoz folyamodik. Az alábbi cikkben – sajnos mind a mai napig rendkívül gyakori esetek alapján – a legtipikusabb elkövetett eljárási hibákat vesszük górcső alá. Célunk a figyelem felkeltése mellett a tájékoztatás: ne kövessük el ezeket az amatőr hibákat! Helyettük válasszunk eljárási szempontból is megalapozott, szakszerű és jogszerű megoldásokat, hogy előmozdítsuk ügyünk pozitív kimenetelét.

1. Hiba: Problémás Cég Eladása Hatósági Eljárás Alatt

Az egyik leggyakoribb, ösztönösnek tűnő reakció, ha egy cég ellen végrehajtás vagy komolyabb hatósági eljárás (pl. adóellenőrzés, esetleg büntetőeljárás gyanúja) indul: a cég gyors “eltüntetése”. Ez általában a tulajdonrész átruházását és/vagy új ügyvezető kinevezését jelenti, gyakran nehezen elérhető, akár külföldi állampolgárok részére. Ez a 90-es években működött, azonban manapság több okból is ez az egyik legrosszabb stratégia.

Miért óriási hiba ez?

  • A Korábbi Felelősség Megmarad: A cégátruházás nem törli el a múltat.

    • Polgári Jogi Felelősség: A volt ügyvezető a Ptk. alapján felelősséggel tartozik a társasággal szemben a megbízatása alatt okozott károkért. Ha a cég fizetésképtelenné válik, és ez a korábbi ügyvezető felróható magatartására vezethető vissza, a hitelezők közvetlenül is pert indíthatnak ellene.
    • Tagsági Felelősség: Bizonyos esetekben a volt tag felelőssége is felmerülhet, különösen, ha a vagyon kimentése bizonyítható (pl. fedezetelvonó ügyletekkel). Erről bővebben írtunk itt: Veszélyben a magánvagyon? A korlátolt felelősség csapdái →
    • Adójogi Felelősség: A NAV bizonyos esetekben a volt tagot vagy ügyvezetőt is kötelezheti a társaság adótartozásának megfizetésére, ha a tartozás a tag vagy vezető tisztségviselő jogellenes és felróható magatartása miatt vált behajthatatlanná.
    • Büntetőjogi Felelősség: Ha bűncselekmény (pl. költségvetési csalás, csődbűncselekmény) gyanúja merül fel, az lesz a gyanúsított, aki az elkövetés időszakában volt a cég ügyvezetője, függetlenül attól, hogy a céget később kinek adta át. A felelősség személyhez kötődik!

  • A Védekezés Lehetőségének Elvesztése: A volt vezető elveszíti a kontrollt. Ha később indul egy adóellenőrzés a korábbi időszakra, arról nagy valószínűséggel tudomást sem szerez. Nem lesz lehetősége érdemben védekezni, bizonyítékokat előterjeszteni, ami súlyosan sértheti az érdekeit.

  • Újabb Kockázatok: A cég átruházása egy strómanra önmagában is felvetheti a fedezetelvonás vagy akár bűncselekmény gyanúját.

Mit tegyünk helyette?

A problémával szembe kell nézni. Szakértő (ügyvéd, adótanácsadó) bevonásával kell felmérni a helyzetet, a kockázatokat, és kidolgozni a valós megoldási stratégiát (pl. egyezség, reorganizáció, szabályos végelszámolás).

📚 Kapcsolódó cikk: Ha már elindult a fizetésképtelenségi eljárás, bizonyos esetekben van jogi lehetőség a cég megmentésére is. Részletesen: Felszámolási eljárás megszüntetése →

2. Hiba: Vagyonátmentés Ajándékozással (A Fedezetelvonás Csapdája)

Szintén gyakori „megoldási” kísérlet, hogy a tartozással küzdő adós az értékes vagyontárgyait (ingatlan, autó) gyorsan közeli hozzátartozóknak ajándékozza, remélve, hogy így azok biztonságba kerülnek a végrehajtó elől. Ez súlyos tévedés.

Miért nem működik ez?

  • Adóhatósági Végrehajtás (Speciális Szabály): Ha az ajándékozónak adótartozása van, a NAV határozattal kötelezheti a megajándékozottat a tartozás megfizetésére az ajándék értékéig. A NAV tehát „utánamegy” az elajándékozott vagyonnak.

  • Polgári Törvénykönyv (Ptk.) - Fedezetelvonó Szerződések: Bármely hitelező megtámadhatja azokat a szerződéseket, amelyekkel az adós a követelésük kielégítési alapját elvonta.

    • Ingyenes és Visszterhes Ügyletek: Nemcsak az ajándékozás, de egy rosszhiszemű vevővel kötött adásvételi szerződés is támadható.
    • Hatálytalanság: Ha a bíróság megállapítja a fedezetelvonást, a hitelező úgy kérheti a végrehajtást az eladott/elajándékozott vagyontárgyra, mintha az még mindig az adós tulajdonában lenne.
    • Vélelmek (Könnyített Bizonyítás): A Ptk. vélelmezi a rosszhiszeműséget közeli hozzátartozók, vagy cég és annak vezetője között kötött szerződéseknél. Ilyenkor a szerző félnek kell bizonyítania, hogy nem volt rosszhiszemű.

Mit tegyünk helyette?

A vagyon elrejtése helyett a hitelezőkkel való kommunikáció, részletfizetési megállapodás keresése, vagy végső esetben a szabályos fizetésképtelenségi eljárások igénybevétele a jogszerű út.

3. Hiba: Hivatalos Iratok Ignorálása (A Kézbesítési Vélelem Veszélye)

Elterjedt tévhit, hogy a hivatalos iratok átvételének megtagadásával meg lehet úszni a jogkövetkezményeket. Ez talán a legveszélyesebb önsorsrontó taktika. A jogrendszer erre felkészült a kézbesítési vélelem intézményével.

Hogyan működik a kézbesítési vélelem?

A jogszabályok fikciót állítanak fel: az iratot akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett azt ténylegesen nem vette át.

  • Átvétel Megtagadása: Az iratot az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek kell tekinteni.
  • “Nem Kereste” Jelzés: A kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon beáll a vélelem.
  • Elektronikus Kézbesítés (Ügyfélkapu, Cégkapu): Ha nem nyitja meg az iratot, a második értesítést követő ötödik munkanapon beáll a kézbesítési vélelem.

Mi a következménye?

  • Határidők Elkezdődnek: A fellebbezési, ellentmondási, fizetési határidők elindulnak, függetlenül attól, hogy ismeri-e az irat tartalmát.
  • Jogvesztés: Ez a legsúlyosabb következmény. Egy Fizetési Meghagyás (FMH) jogerőre emelkedhet ellentmondás nélkül, és végrehajthatóvá válik, még ha jogalap nélküli is volt.
  • Információhiány: Nem tudja, milyen eljárás indult, így védekezni sem tud.

Mit tegyünk helyette?

Minden hivatalos iratot át kell venni! Ha nem érti vagy vitatja a tartalmát, azonnal kérjen jogi segítséget. Az Ügyfélkaput/Cégkaput rendszeresen ellenőrizni kell!

4. Hiba: Együttműködés Megtagadása a NAV Előtt (A Becslés Kockázata)

Amikor a NAV egy ellenőrzés során iratokat kér, gyakori reakció a passzivitás. Az adózó abban bízik, hogy ha nem szolgáltat adatot, a NAV nem tud majd terhére megállapítást tenni. Ez egy veszélyes tévút.

Miért rossz stratégia az elzárkózás?

  • Iratbenyújtási Kötelezettség: Az adózó köteles az ellenőrzéshez szükséges iratokat (könyvelés, számlák, szerződések) a NAV rendelkezésére bocsátani. Ennek elmulasztása mulasztási bírsággal sújtható.
  • A NAV Nem Marad Tétlen: Ha az adózó nem működik együtt, a revízió a rendelkezésére álló egyéb adatok (pl. banki adatok, online számla rendszer) alapján fogja megállapítani a tényállást.
  • Becslés és a Bizonyítási Teher Megfordulása: A NAV becslést alkalmazhat, ha az adóalap más módon nem állapítható meg. Ilyenkor a bizonyítási teher megfordul! Már az adózónak kell bizonyítania, hogy a NAV becslése helytelen. Ez rendkívül nehéz helyzet.
  • Saját Érdekek Képviseletének Hiánya: Elesünk attól a lehetőségtől, hogy a saját álláspontunkat, az ügyletek hátterét bemutassuk a revíziónak.

Mit tegyünk helyette?

Az együttműködés – de nem a feltétel nélküli alávetettség! – általában a célravezetőbb.

  • A kért iratokat (jogi konzultáció után) célszerű benyújtani.
  • Nyilatkozatot csak alapos felkészülés és jogi képviselő jelenlétében tegyen.
  • Aktívan képviselje az álláspontját, mutassa be a bizonyítékait.

Figyelmeztetés: Mielőtt bármilyen iratot beadna vagy nyilatkozatot tenne a hatóság előtt, feltétlenül konzultáljon szakértő ügyvéddel! Egy rosszul megfogalmazott nyilatkozat többet árthat, mint használ.

📚 Kapcsolódó cikk: Hogyan zajlik egy NAV jogkövetési vizsgálat, és mikor csúszhat át egy ügy komolyabb (akár büntető) irányba? Részletesen: NAV jogkövetési vizsgálat és adóellenőrzés menete →

Konklúzió: Az “Okos” Megoldások Helyett a Szakszerűség

A fenti példák jól mutatják, hogy a hatósági eljárások során a látszólag “ügyes”, a felelősséget gyorsan elhárítani próbáló megoldások szinte mindig visszaütnek. Gyakran súlyosbítják a helyzetet, és megfosztják az érintettet a hatékony védekezés lehetőségétől.

A legjobb stratégia mindig a helyzettel való szembenézés, a tények pontos ismerete és a szakszerű jogi segítség időben történő igénybevétele.

Azonnali Jogi Segítségre Van Szüksége?

Ne várja meg, amíg komolyra fordul a helyzet! Ha Ön vagy cége érintett lehet a fenti témák kapcsán, keresse bizalommal a Molnár és Márk Ügyvédi Társulást, hogy időben megkezdhessük a hatékony, célravezető és jogszerű stratégia kidolgozását.

Lépjen kapcsolatba velünk a molnaresmark.hu weboldalon!

A jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül a Molnár és Márk Ügyvédi Társulás egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleményének vagy jogi állásfoglalásának, adótanácsadásnak. A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás a jelen cikkben foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.