Áfa levonási jog megtagadása, NAV ellentmondásos gyakorlata

Az általános forgalmi adó (Áfa) levonási jogának megtagadása egyre gyakoribb probléma a magyar vállalkozások körében, különösen olyan esetekben, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellentmondásos vagy nem egyértelműen alátámasztott megállapításokat tesz. A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a NAV ugyanarról a gazdasági eseményről (pl. termékbeszerzés) egymásnak ellentmondó álláspontokat fogalmaz meg, ami jelentős kockázatot jelent az adózók számára. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a NAV gyakorlatát, az Áfa levonási jog megtagadásának legfontosabb eseteit, valamint a jogorvoslati lehetőségeket. Emellett kitérünk az Európai Unió Bírósága (EUB) és a Kúria gyakorlatára, amelyek alapvetően befolyásolják a magyar adóhatósági eljárásokat. A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás szakértői tanácsai segítenek abban, hogy hogyan lehet hatékonyan védekezni az adóhatósági eljárások során.

Miért tagadja meg a NAV az Áfa levonási jogot?

A NAV gyakran azzal indokolja az Áfa levonási jog megtagadását, hogy a termékbeszerzéssel kapcsolatban kétségek merülnek fel. Az adóhatóság három fő esetben szokta megtagadni a levonási jogot:

• Nem történt meg a termékbeszerzés
  A NAV megállapítja, hogy a számlán feltüntetett termékek egyáltalán nem kerültek beszerzésre, sem a számlán szereplő beszállítótól, sem harmadik féltől. Ezt az álláspontot az adóhatóságnak konkrét bizonyítékokkal kell alátámasztania, például nyomozati jelentésekkel vagy egyéb dokumentumokkal.

• A termékeket nem a számlán szereplő beszállító értékesítette
  A NAV megállapítja, hogy a termékek beszerzése megtörtént, de azokat nem a számlán feltüntetett beszállító értékesítette. Ebben az esetben is a bizonyítási teher az adóhatóságot terheli, és konkrét bizonyítékokat kell előterjesztenie (pl. nyilatkozatok, nyomozati anyagok).

• A beszállító nem értékesíthette a termékeket
  A NAV úgy véli, hogy a beszállító nem rendelkezett azzal a jogosultsággal vagy kapacitással, hogy a termékeket értékesítse. Ebben az esetben az adóhatóság olyan objektív tényekre hivatkozik, amelyek alapján az adózó tudott vagy tudhatott volna a szabálytalanságokról (pl. a beszállító adóbevallásának hiánya, tárgyi eszközök hiánya).

A NAV gyakorlatának problémái

A NAV gyakorlata során gyakran előfordul, hogy az adóhatóság nem követi konzisztensen a saját útmutatásait vagy a jogszabályokat. A gyakorlatban az alábbi problémák merülnek fel:

• Ellentmondásos megállapítások
  Ugyanarról a gazdasági eseményről (pl. termékbeszerzés) a NAV különböző eljárásokban egymásnak ellentmondó álláspontokat fogalmaz meg.

• Nem megfelelő bizonyítás
  Az adóhatóság gyakran nem terjeszt elő elegendő bizonyítékot a megállapításai alátámasztására, vagy olyan objektív körülményekre hivatkozik, amelyek nem minősülnek jogos indoknak.

• A bizonyítási teher eltolása
  A NAV gyakran próbálja az adózóra hárítani a bizonyítási terhet, annak ellenére, hogy a tényállás tisztázása az adóhatóság kötelessége.

Ezek a gyakorlatok nemcsak a magyar jogszabályokkal, hanem az Európai Bíróság és a Kúria joggyakorlatával is ellentétesek.

Az Európai Unió Bírósága gyakorlata

Az Európai Unió Bírósága (EUB) számos esetben foglalkozott az Áfa levonási jog megtagadásával kapcsolatos kérdésekkel. Az EUB gyakorlata alapvetően azt hangsúlyozza, hogy az Áfa rendszer célja az adózók tehermentesítése, és az adóhatóságoknak tisztességesen kell eljárniuk.

• A bizonyítási teher Az EUB több esetben is kiemelte, hogy az adóhatóságoknak konkrét és egyértelmű bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk az Áfa levonási jog megtagadását. Az adózó nem terhelhető bizonyítási teherrel, ha az adóhatóság nem tudja bizonyítani álláspontját.

• Az objektív felelősség korlátai
  Az EUB szerint az adózó csak akkor vonható felelősségre, ha tudott vagy tudhatott volna a szabálytalanságokról. Az adóhatóságoknak objektív tényekre kell hivatkozniuk, és nem lehetnek önkényesek.
  Például az EUB C-273/11. sz. ügyében kiemelte, hogy az adóhatóságoknak bizonyítaniuk kell, hogy az adózó tudott vagy tudhatott volna a szabálytalanságokról. Ha ezt nem tudja bizonyítani, az Áfa levonási jogot nem lehet megtagadni.

A Kúria gyakorlata

A magyar Kúria is számos esetben foglalkozott az Áfa levonási jog megtagadásával kapcsolatos kérdésekkel. A Kúria gyakorlata alapvetően követi az EUB irányelveit, és hangsúlyozza, hogy az adóhatóságoknak tisztességesen és következetesen kell eljárniuk.

• A bizonyítási teher
  A Kúria is kiemeli, hogy az adóhatóságoknak konkrét bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk álláspontjukat. Az adózó nem terhelhető bizonyítási teherrel, ha az adóhatóság nem tudja bizonyítani álláspontját.

• Az objektív felelősség korlátai
  A Kúria szerint az adózó csak akkor vonható felelősségre, ha tudott vagy tudhatott volna a szabálytalanságokról. Az adóhatóságoknak objektív tényekre kell hivatkozniuk, és nem lehetnek önkényesek.
  Például a Kúria BH2019. 10. sz. határozatában kiemelte, hogy az adóhatóságoknak bizonyítaniuk kell, hogy az adózó tudott vagy tudhatott volna a szabálytalanságokról. Ha ezt nem tudja bizonyítani, az Áfa levonási jogot nem lehet megtagadni.

Jogorvoslati lehetőségek

Ha a NAV megtagadja az Áfa levonási jogot, az adózónak számos jogorvoslati lehetősége áll rendelkezésre:

• Észrevétel az adóhatóságnál
  Az első lépés az adóhatósági jegyzőkönyv észrevételezése, mely egy illetékmentes jogorvoslati lehetőség, azonban több szempontból jogvesztő, így egy-egy megállapítás vitatása esetén ezzel mindenképpen élni ajánlott.

• Fellebbezés az adóhatóságnál A következő lépés az adóhatósági határozattal szembeni fellebbezés, amely során az adózó kérelmezheti, hogy a NAV újra értékelje az ügyet.

• Közigazgatási bírósági eljárás
  Ha a fellebbezés nem vezet eredményre, az adózó perrel élhet a közigazgatási bíróságon. A bíróság felülvizsgálhatja az adóhatósági határozatot, és megállapíthatja, hogy az jogszerű-e.

• Felülvizsgálati kérelem a Kúriánál
  Ha a közigazgatási bíróság nem ítél az adózó javára, a Kúriához lehet fordulni felülvizsgálati kérelemmel. A Kúria gyakorlata szerint az adóhatóságnak konkrét és egyértelmű bizonyítékokkal kell alátámasztania a megállapításait.

A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás szakértői tanácsai

A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás szakértői kiemelik, hogy az adózóknak minden esetben dokumentálniuk kell a termékbeszerzések során felmerülő gazdasági eseményeket. A szerződések, számlák és egyéb dokumentumok rendelkezésre állása elengedhetetlen az adóhatósági eljárások során, azonban sok esetben önmagukban nem elegendők. Érdemes lehet a lehetőségekhez képest minél több mindent dokumentálni és megőrizni, például emaileket. Emellett fontos, hogy az adózók ne hagyják annyiban az ellenük hozott határozatokat, hanem minden jogorvoslati lehetőséget igénybe vegyenek.

A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás szakértői segítségével hatékonyan lehet védekezni az adóhatósági eljárások során, és biztosítható, hogy az adózók jogai érvényesüljenek.

Összegzés

Az Áfa levonási jog megtagadása komoly kihívást jelenthet a vállalkozások számára, különösen akkor, ha a NAV ellentmondásos vagy nem megfelelően alátámasztott megállapításokat tesz. Azonban a megfelelő jogi segítséggel és a dokumentáció alapos kezelésével lehetőség van az adóhatósági döntések megváltoztatására. Ne habozzon fordulni szakértő ügyvédekhez, például a Molnár és Márk Ügyvédi Társuláshoz, hogy védje érdekeit és biztosítsa jogainak érvényesülését.

A jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül a Molnár és Társa Ügyvédi Társulás egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleményének vagy jogi állásfoglalásának, adótanácsadásnak. A Molnár és Társa Ügyvédi Társulás a jelen cikkben foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.