A hazai adójogi gyakorlat az utóbbi években több ponton is jelentős változásokon ment keresztül. A közösségi jog és az ebből fakadó bírósági ítéletek nyomán egyre nagyobb körültekintést kíván mind az adóhatóság, mind pedig az adózók részéről. Az adóellenőrzés és a költségvetési csalás témakörökben folytatott eljárásokban komoly súllyal esik latba a számlák valódisága, az azokhoz fűződő gazdasági események bizonyítottsága, valamint az adózók tudattartalmának feltérképezése.
Külön hangsúly helyeződik azokra a helyzetekre, amikor egy vizsgálat eredetileg nem tárt fel adókülönbözetet (így látszólag „megállapítás nélkül” zárult), mégis büntetőeljárás veszi kezdetét az érintett céggel vagy annak ügyvezetőjével szemben. Meglepő módon a két eljárás akár ellentétes végkimenetelű is lehet, mivel más-más bizonyítási eszközöket, módszereket és eljárási szabályokat alkalmaz a revizori szervezeti egység és a nyomozóhatóság.
A következőkben részletesen bemutatjuk, milyen körülmények vezethetnek ahhoz, hogy egy adóhatósági revízió után mégis elmarasztalásra kerülhet sor költségvetési csalás miatt, miért lehet ennyire eltérő a bizonyítási eljárás a két területen, és hogyan tudják a vállalkozások – professzionális ügyvédi segítség mellett – a legjobban megvédeni magukat. Emellett kitérünk a Molnár és Márk Ügyvédi Társulás szerepére és szolgáltatásaira, amelyek mind a polgári, mind a büntetőjogi aspektusban megoldást kínálhatnak.
Áfa ellenőrzés és gyakorlati tapasztalatok
Az áfa ellenőrzés az egyik legfontosabb terület az adóhatóság (NAV) vizsgálati palettáján belül, hiszen az általános forgalmi adó a magyar költségvetés egyik legnagyobb bevételi forrása. Éppen ezért a NAV kiemelt figyelmet fordít a számlák ellenőrzésére és a lehetséges szabálytalanságok feltárására.
Az utólagos áfa ellenőrzés fogalma
Utólagos áfa ellenőrzésről beszélünk, amikor a NAV a már benyújtott áfa-bevallásainkat (vagy akár több időszakot lefedő bevallásainkat) utólag összeveti a tényleges számlákkal, bankszámlaforgalommal, szerződésekkel. A leggyakoribb vizsgálati szempontok:
- A számlák mögött tényleges gazdasági teljesítés állt-e.
- A számlakibocsátó jogosult volt-e a szóban forgó tevékenység végzésére.
- Az adózónak valóban van-e jogosultsága az adott áfa összeg levonására.
- Egyáltalán bejelentkezett-e a számlakibocsátó az adóhatóságnál, teljesíteni tudta-e a számla szerinti gazdasági eseményt.
A revizorok vizsgálják a számla kiállításának körülményeit, a könyvelési feljegyzéseket, és összevetik azokat a valós piaci viszonyokkal. Ha valamilyen rendellenességet vagy gyanút észlelnek, mélyebb és részletesebb ellenőrzést folytatnak.
„Megállapítás nélkül” zárult ellenőrzés
Gyakori tévhit, hogy ha egy ellenőrzés „megállapítás nélkül” zárul, akkor az adózónak már nincs félnivalója. Előfordulhat, hogy a NAV nem talál elég bizonyítékot az adókülönbözet megállapításához, ám ezt követően is születhet feljelentés, ha a revizorok a háttérben – objektív bizonyítékok hiányában ugyan, de – gyanúsnak ítélik a tranzakciókat.
Ilyenkor a büntetőügy már egy másik szervezeti egységhez kerül, ahol a nyomozók szélesebb körű jogosultságokkal dolgoznak: tanúk kihallgatása, esetleges telefonlehallgatások, házkutatás és egyéb nyomozati eszközök segíthetik a bizonyítékgyűjtést. Emiatt hiába zárult tehát egy egyszerű adóigazgatási eljárás eredmény nélkül, egy büntetőeljárásban még kiderülhetnek olyan körülmények, amelyek alapján súlyosabb jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor.
Költségvetési csalás és a büntetőjogi felelősség tétje
A költségvetési csalás a Büntető Törvénykönyv (Btk.) egyik legsúlyosabb gazdasági bűncselekménye, amelynek lényege, hogy valaki szándékosan, jogosulatlan előnyhöz jut a költségvetés kárára, vagy épp a költségvetés bevételét csorbítja.
A költségvetési csalás definiálása és tényállása
A Btk. szerint költségvetési csalást akkor követ el valaki, ha:
- Valótlan adatok közlésével vagy a valós adatok elhallgatásával téveszti meg a hatóságokat.
- Olyan dokumentumokat használ fel, amelyek mögött nincs valós teljesítés vagy gazdasági esemény.
- Kifejezetten azzal a céllal veszi igénybe a költségvetést, hogy abból számára jogosulatlan előny származzon (például adókedvezmény, áfa-visszaigénylés).
A cselekménynek számos formája van, de lényegében minden olyan magatartás beletartozik, ami a központi költségvetés, az önkormányzati források vagy az Európai Unió költségvetése kárára történik.
Az Európai Bíróság ítéleteinek hatása
Az Európai Bíróság több döntésben is kifejtette, hogy önmagában a „gondatlan” számlabefogadás vagy „nem kellő körültekintés” még nem feltétlenül vonja maga után az áfa-levonási jog megtagadását. Ehelyett a hatóságoknak objektív módon kell igazolniuk a fiktív számlázást, illetve azt, hogy az adózó tudott vagy tudhatott arról, hogy a számlakibocsátó szabálytalanul járt el.
Korábban gyakori volt, hogy a NAV arra hivatkozott, hogy nem történt meg a megfelelő ellenőrzés (például a számlát kibocsátó cég valós székhelye, eszközei, alkalmazottai). Ma már a bírósági gyakorlat szigorúbban kéri számon a bizonyítékok tényleges meglétét, és ha ezek hiányoznak, nem engedi, hogy pusztán a „kellő körültekintés” hiányára alapozzák a befogadott számlák Áfa tartalmának levonásba helyezésének a megtagadását. Ez a változás ugyanakkor nem akadályozza meg a büntetőeljárást, amely eltérő szabályok mentén halad.
Adóhatósági vizsgálat: objektív körülmények és bizonyítékok
Egy adóhatósági vizsgálat folyamán rengeteg dokumentumot és bizonylatot kell bemutatni, akár több évre visszamenőleg. A hatóság ezekből próbálja feltérképezni, hogy a számlák mögött milyen tényleges gazdasági esemény zajlott.
Objektív körülmények jelentősége
Az ún. objektív körülmények lényegében olyan tényszerű elemeket jelentenek, amelyek egyértelműen arra utalnak, hogy a számlák mögött nincs valós teljesítés, vagy a feleknek tudniuk kellett a szabálytalan működésről. Például: a számlabefogadó cég nem a számlakibocsátó képviselőjével tartotta a kapcsolatot, képviseleti jogát nem ellenőrizte.
Az eltérő bizonyítási szintek problémája
Az adóigazgatási eljárásban a hatóságnak kell bebizonyítania, hogy az adózó tudott vagy tudhatott a fiktív jellegű tranzakciókról. Ha ezek az objektív bizonyítékok hiányoznak, akkor a bíróság sem fogja támogatni a NAV megállapítását. Éppen ezért történhet meg, hogy a revízió nem állapít meg sem adókülönbözetet, sem bírságot, viszont a gyanús körülményeket feljelentéssel továbbítja a bűnügyi szerveknek.
Fiktív számla: a gyakori jogvita forrása
A fiktív számla a szakmai gyakorlatban azt jelenti, hogy a számla mögött vagy egyáltalán nincs tényleges gazdasági esemény, vagy a valós teljesítő fél helyett egy „stróman” cég nevére kerül kiállításra. Ez óriási kockázatot jelent mindkét oldalon: a számlakibocsátónak és a számlabefogadónak is.
A fiktív számlák típusai
- Teljes mértékben fiktív: Egyáltalán nem történt meg a szerződésben rögzített szolgáltatás vagy termékértékesítés.
- Valós szolgáltatás, de nem a valós vállalkozó nevében: Előfordulhat, hogy a tényleges munkát egy „A” cég végzi, de a számlát mégis a „B” cég állítja ki.
- Túlszámlázás: Létező gazdasági esemény történt, de irreálisan magas összeggel, amely a valós piaci árakat messze meghaladja.
A korábbi és a jelenlegi felfogás összevetése
Régebbi gyakorlat szerint elég volt arra hivatkozni, hogy a számlabefogadó nem járt el „kellő körültekintéssel”. Ma azonban az adóhatóságnak bizonyítania kell, hogy a számlabefogadó részes volt vagy tisztában volt a fiktív jelleggel. E tekintetben az Európai Bíróság ítéletei megerősítették, hogy a NAV nem tagadhatja meg pusztán gyanús körülmények alapján az áfa-levonást, hanem feladata a tényleges tudomásszerzés vagy együttműködés igazolása.
NAV büntetőeljárás: az eltérő eljárásrend és következményei
A NAV büntetőeljárás alatt általában a bűnügyi igazgatóság által lefolytatott nyomozási szakaszt értjük. Ez elkülönül a revizori tevékenységtől, ugyanakkor gyakorlatban gyakran követi az adóellenőrzést, ha a revizorok úgy ítélik meg, hogy fennáll a költségvetési csalás vagy egyéb bűncselekmény gyanúja.
A büntetőeljárás előnyei a hatóság számára
A nyomozati szervek szélesebb eszköztárral rendelkeznek, mint az adminisztratív revizorok. A tanúk kihallgatásán túl akár kényszerintézkedéseket is bevethetnek, lehetőségük van telefonok lehallgatására, titkos megfigyelésre, házkutatásra, lefoglalásra. E módszerek segítségével olyan bizonyítékok is felszínre kerülhetnek, amelyeket egy adóellenőrzés során rendkívül nehéz vagy lehetetlen beszerezni.
A gyakorlatban gyakran megfigyelhető, hogy a tanúk másképp nyilatkoznak a büntetőügyben, mint a revízió alkalmával. Erre a lélektani nyomás is hatással van: a büntetőeljárás komolyságát és esetleges szankcióit érzékelve sokan „jobbnak látják” feltárni a valós (vagy vélt) tényeket.
Büntetőeljárás adóügyekben: védekezési lehetőségek
A büntetőeljárás adóügyekben (különösen költségvetési csalás vagy fiktív számla kapcsán) sajátos kihívásokat rejt, hiszen a vádnak bizonyítania kell a szándékosságot vagy a szükséges tudattartalmat. A vállalkozásoknak és ügyvezetőknek ezért felkészülten kell részt venniük már az első pillanattól kezdve.
Valós teljesítés igazolása
A legjobb védelmet az jelenti, ha a cég maradéktalanul dokumentálja a valós teljesítést:
- Szerződések, megrendelések, teljesítési igazolások, fuvarokmányok.
- Fényképek, elektronikus levelezések, projekttervek.
- Egyéb, a tevékenység tényét, mértékét, időpontját hitelesen igazoló okiratok.
Ha a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy a számlák mögött tényleges munka vagy szolgáltatás állt, akkor sokkal nehezebb lesz a hatóságnak rábizonyítani a fiktív számlázást vagy a költségvetési csalást.
A tanúk és a lélektani hatás
A tanúk nyilatkozata gyakran döntő lehet, főleg akkor, ha ellentmondás áll fenn a céges dokumentumokkal. Előfordul, hogy az adóellenőrzés során egy tanú még a cégre nézve kedvezően vall, majd a büntetőügy során eltérő vallomást tesz, melynek oka lehet maga a büntetőeljárás, annak súlya is, de gyakorta csak arról van szó, hogy az eljáró nyomozók egy-egy tanú „szájába adják” a számukra kedvező mondatokat. Ezért kulcsfontosságú lehet a tanúk jogi támogatása is.
Hogyan tud segíteni a Molnár és Márk?
A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás széles körű szolgáltatásokat kínál ügyfeleinek, amelyek lefedik az adóügyek polgári és büntetőjogi vonatkozásait. Az iroda tevékenységi körei között megtalálható a jogi képviselet a NAV előtti eljárásokban, a büntetőügyekben való védői tevékenység és a vállalkozások átfogó jogi támogatása.
Adójogi tanácsadás és adótervezés
A Molnár és Márk szakértői segítséget nyújtanak abban, hogy egy vállalkozás hogyan feleljen meg maradéktalanul az adójogi előírásoknak, megelőzve ezzel az esetleges adóhatósági eljárásokat vagy büntetőeljárásokat. Ide tartozik:
- Adójogi kockázatelemzés és optimalizálás.
- Szerződések, cégstruktúra, számviteli rend áttekintése.
- Tanácsadás a vállalkozás mindennapi működéséhez, beleértve a számlázási folyamatokat és a partnerek átvilágítását.
Képviselet adóellenőrzés és büntetőeljárás során
Ha már megindult az adóhatósági vizsgálat vagy a NAV büntetőeljárás, kiemelten fontos, hogy tapasztalt ügyvédek segítsenek. Ez magában foglalja:
- Az iratbetekintés, a jegyzőkönyvek értelmezése és azok pontos jogi minősítése.
- Az esetleges ellentmondások feltárása, szakértői vélemények beszerzése.
- Képviselet észrevételi, fellebbezési, illetve bírósági szakaszban.
- Védői tevékenység a büntetőügyekben (tanúmeghallgatások, gyanúsítotti kihallgatások).
Komplex jogi szolgáltatások és szakmai hálózat
A Molnár és Márk nemcsak klasszikus ügyvédi társulásként működik, hanem kiterjedt szakmai kapcsolatokkal is rendelkezik (könyvelők, adótanácsadók, szakértők, stb.), így komplex, integrált szolgáltatást kínál az ügyfeleknek. Ennek keretében:
- Segítséget nyújt a könyvelés és a számviteli háttér teljes körű rendbetételében.
- Összefogja a szakértői véleményeket, jelentéseket, így egy-egy vitás helyzetben gyorsan és megalapozottan lehet érvelni.
- Támogatja a vezetőket és a döntéshozókat abban, hogy elkerüljék a fiktív számlázás vagy a költségvetési csalás megalapozatlan vádját.
Befejezés
A magyar adójogi és büntetőjogi rendszer fejlődésével az adóhatósági ellenőrzések és a büntetőügyek egyre szigorúbban vizsgálják az áfa-levonásokat, a számlák mögötti gazdasági eseményeket és a vállalkozások valós tevékenységét. Noha a szabályozás ma már megköveteli az objektív bizonyítékok bemutatását a költségvetési csalás vagy a fiktív számla megállapításához, a gyakorlatban mégis előfordulhat, hogy egy látszólag tiszta ügylet utólag felülvizsgálat alá kerül.
Különösen meglepő lehet, amikor egy áfa ellenőrzés „megállapítás nélkül” ér véget, mégis elindul egy büntetőeljárás adóügyekben, amely végül elmarasztaló ítéletet eredményez. Ez a folyamat rávilágít arra, hogy teljesen eltérő szabályok és eszközök mentén dolgozik a revizor és a nyomozóhatóság. A büntetőeljárásban olyan bizonyítékok is felszínre kerülhetnek, amelyek az adóellenőrzés során nem voltak hozzáférhetők vagy nem bizonyultak eléggé erősnek.
A vállalkozások és azok vezetői számára a legfontosabb, hogy megelőzzék a problémákat. Ehhez szükség van a belső folyamatok (számlázás, szerződéskötés, partnerellenőrzés, könyvelés) tudatos kialakítására, valamint arra, hogy már a gyanú legkisebb jeleinél is szakszerű jogi segítséget vegyenek igénybe. A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás mind a tanácsadás, mind a képviselet, mind pedig a stratégiaalkotás terén megbízható partner lehet ebben a rendkívül összetett jogi környezetben.
A jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül a Molnár és Társa Ügyvédi Társulás egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleményének vagy jogi állásfoglalásának, adótanácsadásnak. A Molnár és Társa Ügyvédi Társulás a jelen cikkben foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.