Adócsalás Áfa ügyekben: eljárások, kockázatok, védekezés (II. rész, A Büntetőeljárási Fázis)

Cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk meg, hogyan fajulhat egy ártatlannak tűnő Áfa visszaigénylési ügy adóellenőrzéssé, és milyen szerepe van a számlabefogadó tudattartalmának (“tudta vagy tudnia kellett volna”) az adólevonási jog megítélésében. Most egy lépéssel tovább megyünk: mi történik, ha az ügy átlép a büntetőjog területére, és költségvetési csalás miatt indul nyomozás, majd esetleg vádemelés?

Ahogy cikksorozatunk I. részében utaltunk rá, a költségvetési csalás bűncselekmény, amelyet a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerint csak szándékosan lehet elkövetni. Míg az adóhatósági eljárásban (adóellenőrzés) a gondatlanság, a kellő körültekintés hiánya is elegendő lehet az Áfa levonási jog elvitatásához és adóbírság kiszabásához, a büntetőjogi felelősséghez ennél több kell: az elkövetőnek tisztában kell lennie cselekménye jogellenességével és azzal, hogy az vagyoni hátrányt okoz a költségvetésnek, és ezt akarnia is kell (vagy legalábbis belenyugodnia ebbe a következménybe).

Azonban ne legyenek illúzióink: a számlabefogadói tudattartalom vizsgálatának eredménye, amelyet az első részben részleteztünk (tudta, vagy tudhatta-e, hogy adókijátszás részese), a büntetőeljárásban is kulcsfontosságú bizonyítékként szolgálhat a szándékosság alátámasztására vagy cáfolatára.

A Költségvetési Csalás Alapesetei a Btk. Szerint (Btk. 396. §)

A Btk. 396. §-a három fő elkövetési magatartást (alapesetet) különböztet meg:

I. Alapeset: A Klasszikus Költségvetési Csalás (Btk. 396. § (1)-(5) bek.)

Ez a leggyakoribb forma, és ide tartozik, aki a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz azáltal, hogy:

• a) Megtévesztés, elhallgatás: Költségvetési befizetési kötelezettség (pl. Áfa, TAO, SZJA, járulékok) vagy költségvetésből származó pénzeszközök (pl. támogatások) vonatkozásában mást (tipikusan az adóhatóságot) tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz (pl. fiktív számlát használ a bevallásban), vagy a valós tényt (pl. bevételt) elhallgatja.
• b) Jogosulatlan kedvezmény: Költségvetési befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt (pl. adókedvezményt) jogtalanul vesz igénybe.
• c) Céltól eltérő felhasználás: Költségvetésből származó pénzeszközöket (pl. pályázati pénzt, támogatást) a jóváhagyott céltól eltérően használ fel.

A Büntetés Mértéke (I. alapeset):

A büntetés szigorúan a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány mértékéhez igazodik:

Figyelem! A táblázat a főszabályt mutatja. A bűnszövetségben (két vagy több személy összehangolt cselekménye) vagy üzletszerűen (rendszeres haszonszerzésre törekvés ugyanolyan vagy hasonló bűncselekményekkel) történő elkövetés esetén a büntetési tételkeret eggyel súlyosabb kategóriába ugrik. Az üzletszerűség megállapítása különösen gyakori, mivel az adócsalás ritkán egyszeri cselekmény; általában több hónapra, évre kiterjedő, rendszeres fiktív számla befogadást vagy bevétel eltitkolást jelent, ami megalapozza a rendszeres haszonszerzésre törekvést.

Ha a költségvetési csalást bűnszervezetben (hierarchikus, konspiratívan működő, hosszabb időre szerveződött csoport) követik el, a büntetési tétel felső határa a kétszeresére emelkedik (de maximum 25 év lehet). Így a legmagasabb, 5-10 éves tételkeret akár 5-20 évre is módosulhat!

II. Alapeset: Jövedéki Visszaélés (Btk. 396. § (6) bek.)

Ide tartozik, aki a jövedéki adóról szóló törvényben előírt feltétel vagy engedély nélkül jövedéki terméket (pl. üzemanyag, alkohol, dohánytermék) állít elő, szerez meg, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz (az elmaradt jövedéki adó és Áfa miatt). A büntetési tételek itt is a vagyoni hátrányhoz igazodnak, hasonlóan az I. alapesethez.

III. Alapeset: Költségvetési Pénzeszközökkel Kapcsolatos Kötelezettségszegés (Btk. 396. § (7) bek.)

Ez egy speciálisabb eset, amely akkor valósul meg, ha valaki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban:

• Előírt elszámolási, számadási, vagy tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget.
• Valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.
• Valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel (pl. hamis teljesítésigazolás pályázati pénzek lehívásához).

Ez a bűncselekmény akkor is megvalósul, ha vagyoni hátrány még nem következett be, de a magatartás alkalmas volt annak előidézésére. A büntetése bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés.

Az Adóellenőrzés Eredménye Nem Szentírás a Büntetőbíróság Számára!

Gyakori tévhit, hogy ha a NAV egy adóellenőrzés megállapítás nélkül lezár, akkor már nem lehet baj. Ez sajnos nem igaz!

1. Kötve Nincs a Bíróság: A büntetőbíróságot nem köti a korábbi adóellenőrzés eredménye. Az adóellenőrök az adójogszabályok és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (Air.), valamint az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) alapján vizsgálódnak, míg a büntetőeljárás a Btk. és a Büntetőeljárási törvény (Be.) alapján zajlik, más bizonyítási szabályokkal és eszközökkel.

2. Szélesebb Nyomozati Eszköztár: A büntetőeljárásban a nyomozó hatóságnak (gyakran a NAV Pénzügyi Nyomozóinak) sokkal szélesebb a fegyvertára: alkalmazhatnak kényszerintézkedéseket (pl. házkutatás, lefoglalás, őrizetbe vétel, gyanúsítotti kihallgatás), elrendelhetnek vagyonelkobzást vagy zár alá vételt, és folytathatnak titkos információgyűjtést (pl. telefonlehallgatás, környezettanulmány, fedett nyomozó alkalmazása), amelyekre egy adóellenőrnek nincs jogosultsága.

3. Rejtett Nyomozás: Előfordulhat, hogy az adózó csak egy egyszerűnek tűnő jogkövetési vizsgálatról tud, miközben a háttérben már NAV nyomozás folyik ellene, és a jogkövetési vizsgálat valójában adatgyűjtés a büntetőeljáráshoz.

4. Bizonyítási Küszöb Különbsége: Az adóeljárásban a “nem bizonyított tény az adózó terhére nem értékelhető” elv (Air.) miatt a NAV-nak kétséget kizáróan kell bizonyítania az adóhiányt. Ha ez nem sikerül, az ellenőrzés megállapítás nélkül zárulhat, még akkor is, ha a gyanú fennmaradt. A büntetőeljárásban is az “in dubio pro reo” (kétség esetén a terhelt javára) elv érvényesül, de a szélesebb eszköztár miatt olyan bizonyítékok (pl. tanúvallomások, lehallgatási anyagok) is előkerülhetnek, amelyek az adóellenőrzés során nem voltak elérhetők, és ezek már elegendőek lehetnek a bűnösség kétséget kizáró megállapításához.

5. Felülellenőrzés Lehetősége: Ha a NAV a lezárt adóellenőrzés után – akár a büntetőeljárás során szerzett információk alapján – új, az adó megállapítását befolyásoló tényről, adatról, bizonyítékról szerez tudomást, felülellenőrzést rendelhet el, és újra vizsgálhatja a korábban már ellenőrzött időszakot.

Áfa vs. TAO/SZJA a Büntetőeljárásban

Míg az Áfa-csalás (különösen fiktív számlákkal) viszonylag “könnyen” bizonyítható a büntetőeljárásban (ha a számla valótlansága és a befogadó tudatossága igazolható), addig a társasági adó (TAO) vagy személyi jövedelemadó (SZJA) alapját érintő csalásoknál a helyzet bonyolultabb.

Itt az adó alapját csökkentő költségek valódiságát kell vizsgálni. A büntetőeljárásban a becslés módszere nem alkalmazható. Ha a nyomozó hatóság nem tudja objektív bizonyítékokkal (pl. szerződések, teljesítésigazolások, amelyek nem hamisak) kétséget kizáróan igazolni, hogy a költségszámlák mögött nincs valós teljesítés, vagy a költség nem a vállalkozás érdekében merült fel, akkor – a “kétséget kizáróan nem bizonyított tény a terhelt terhére nem értékelhető” elv alapján – meg kell szüntetni a nyomozást a TAO vagy SZJA vonatkozásában. Természetesen, ha ugyanabban az ügyben Áfa-csalás is megvalósult, az attól még büntethető.

Kapcsolódó Bűncselekmény: A Számvitel Rendjének Megsértése (Btk. 403. §)

Ha a nyomozás során kiderül, hogy a költségvetési csaláshoz hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonylatokat (pl. fiktív számlákat) használtak fel, és ezek bekerültek a cég könyvelésébe, akkor szinte mindig felmerül a számvitel rendjének megsértése bűntettének gyanúja is. Ez akkor valósul meg, ha valaki a számviteli törvényben előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a vagyoni helyzet áttekintését vagy ellenőrzését megnehezíti. Ezért a költségvetési csalás mellett gyakran ezért a bűncselekményért is felelnie kell az elkövetőnek.

A Megtérítés Szerepe: A Korlátlan Enyhítés Lehetősége

A törvény egy fontos “menekülőutat” kínál: a költségvetési csalás elkövetőjének büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az okozott vagyoni hátrányt (az adóhiányt) a vádemelésig hiánytalanul megtéríti az államnak (befizeti a NAV által elkülönített bűnügyi letéti számlára).

• Mit jelent a korlátlan enyhítés? A bíróság ilyenkor a törvényi büntetési tételkeret alsó határánál is enyhébb büntetést szabhat ki, sőt, akár megrovást is alkalmazhat vagy próbára bocsátást is elrendelhet szabadságvesztés helyett. Ez óriási lehetőség a büntetés minimalizálására.

• Feltétel: A megtérítésnek önkéntesnek és hiánytalannak kell lennie, és a vádemelés előtt kell megtörténnie.

• Kivételek: Ez a kedvezmény nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben, bűnszervezetben vagy különös visszaesőként követték el. Ezekben az esetekben a megtérítés “csak” sima enyhítő körülményként vehető figyelembe a büntetés kiszabásakor, de a korlátlan enyhítésre nincs mód.

• Visszatérítés: Ha a terhelt befizeti a kárt, de a bíróság végül felmenti, vagy alacsonyabb összegű vagyoni hátrányt állapít meg, a befizetett összeg vagy a különbözet természetesen visszajár.

Ez a lehetőség komoly stratégiai megfontolást igényel a védelem részéről.

A Védekezés Nem Várhat! Miért Kell Azonnal Szakértőhöz Fordulni?

A NAV egy korábbi vezetőjének nyilatkozata sokatmondó: “A megfelelő algoritmusok pedig megtalálják a gyanús jeleket.… aki viszont tudatosan nem tartja be a játékszabályokat, az nagy valószínűséggel úgy jár, hogy bekopogtatunk hozzá egy hajnali órán, nem sokkal azután, hogy kitalálta a bűnös szisztémát.” (Forrás: Dr. Sors László interjú, Biztosítási Magazin, 2021.01.03.)

A NAV és a nyomozó hatóságok eszköztára és adatbázisai egyre fejlettebbek. Ha felmerül a gyanúja, hogy Önt vagy cégét költségvetési csalással gyanúsíthatják, vagy már meg is indult az eljárás (akár csak egy “ártatlan” jogkövetési vizsgálat formájában), nem szabad várni!

Azonnali Cselekvés: Minél hamarabb kapcsolódik be egy tapasztalt védőügyvéd, annál nagyobb az esély a hatékony védekezési stratégia kialakítására.

Specializáció: Olyan ügyvédet vagy ügyvédi irodát kell választani, amely kifejezetten adójogra ÉS gazdasági büntetőjogra specializálódott. Ismernie kell a NAV eljárásait, a büntetőeljárás szabályait, a releváns bírói gyakorlatot és a védekezési lehetőségeket.

Védői Jogok: A védő jelen lehet a kihallgatásokon, betekinthet az iratokba, bizonyítási indítványokat tehet, és képviseli az Ön érdekeit a hatóságokkal és a bírósággal szemben.

Hogyan Segíthet Önnek a Molnár és Márk Ügyvédi Társulás?

A költségvetési csalás vádja rendkívül súlyos következményekkel járhat, amely nemcsak a vállalkozás pénzügyi stabilitását, hanem a cégvezető személyes szabadságát is veszélyeztetheti. A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a gazdasági büntetőjog, ezen belül kiemelten az adócsalási és költségvetési csalási ügyek területén. Miben tudunk segíteni Önnek és cégének?

1. Azonnali Jogi Tanácsadás és Stratégiaalkotás: Amint felmerül a gyanú vagy megindul az eljárás (akár NAV ellenőrzés, akár nyomozás), azonnali konzultációt biztosítunk, felmérjük a kockázatokat és kidolgozzuk a legmegfelelőbb védekezési stratégiát.
2. Képviselet a NAV Előtt: Ellátjuk jogi képviseletét már az adóellenőrzési vagy jogkövetési vizsgálati szakaszban, segítünk a nyilatkozatok megtételében, az iratok előkészítésében, megelőzve ezzel, hogy az ügy szükségtelenül büntetőjogi irányt vegyen.
3. Teljes Körű Büntetőjogi Védelem: Amennyiben büntetőeljárás indul, tapasztalt védőügyvédeink ellátják a gyanúsított vagy vádlott teljes körű védelmét a nyomozati szakasztól kezdve a bírósági eljárás jogerős befejezéséig. Ez magában foglalja a kihallgatásokon való részvételt, az iratismertetést, bizonyítékok felkutatását és előterjesztését, indítványok megtételét, valamint a bírósági tárgyalásokon való szakszerű képviseletet.
4. Tárgyalás a Hatóságokkal: Szükség esetén tárgyalásokat folytatunk a nyomozó hatósággal vagy az ügyészséggel az esetleges kármegtérítésről, a korlátlan enyhítés lehetőségének kiaknázásáról vagy más, az ügyfél számára kedvező eljárási megoldásokról (pl. egyezség megkötése).
5. Vagyonvédelmi Intézkedések Kezelése: Segítséget nyújtunk a zár alá vétellel vagy vagyonelkobzással kapcsolatos jogi lépések megtételében, a jogorvoslati lehetőségek kihasználásában.
6. Prevenció: Már a gyanú felmerülése előtt is segítünk átvilágítani cége működését, szerződéseit, számlabefogadási gyakorlatát, hogy minimalizáljuk a jövőbeli adó- és büntetőjogi kockázatokat.

Ne várja meg, amíg komolyra fordul a helyzet! Ha Ön vagy cége érintett lehet költségvetési csalási ügyben, keresse bizalommal a Molnár és Márk Ügyvédi Társulást, hogy időben megkezdhessük a hatékony védekezést. Lépjen kapcsolatba velünk a molnaresmark.hu weboldalon található elérhetőségeken.

Ez a cikksorozat a büntetőjogi következményekre fókuszál. Ha az Adócsalás Áfa ügyekben: eljárások, kockázatok, védekezés (I. rész, Az Adóellenőrzési Fázis) részletei érdeklik, olvassa el az I. részt.

A jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül a Molnár és Márk Ügyvédi Társulás egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleményének vagy jogi állásfoglalásának, adótanácsadásnak. A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás a jelen cikkben foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.