Sokan úgy gondolják, egy Kft. (Korlátolt Felelősségű Társaság) alapítása egyfajta páncélt jelent a cég tartozásaival szemben. A “korlátolt felelősség” elve valóban azt jelenti, hogy a tagok főszabály szerint csak a bevitt törzsbetétjük erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért. De mi történik, ha a dolgok rosszra fordulnak? Valóban teljes a védelem? Ahogy a gyakorlat és a jogszabályok is mutatják, a korlátolt felelősség pajzsa bizonyos esetekben áttörhető, és a cég adósságaiért akár az ügyvezető vagy a korábbi tag is felelősségre vonható a magánvagyonával. Ebben a bejegyzésben részletesen körbejárjuk, mikor és hogyan valósulhat meg a korlátolt felelősség áttörése, és milyen súlyos következményekkel járhat ez az érintettekre nézve. Számos példával, esettanulmánnyal és gyakorlati tanáccsal segítünk eligazodni ebben a komplex témában, hogy elkerülhesse a kellemetlen meglepetéseket és megvédje vállalkozását és magánvagyonát.

A korlátolt felelősség egy fontos alapelv a gazdasági életben, amely ösztönzi a vállalkozókat a kockázatvállalásra. Azonban ez a védelem nem korlátlan, és a felelőtlen vagy jogellenes magatartás súlyos következményekkel járhat. A korlátolt felelősség áttörése nem csupán elméleti lehetőség, hanem a gyakorlatban is gyakran előforduló jelenség. A hitelezők, hatóságok egyre gyakrabban élnek a rendelkezésükre álló eszközökkel annak érdekében, hogy a cég tartozásait behajtsák a felelős személyektől.

Miért nem abszolút védőháló a Kft.?

Míg egy Betéti Társaság (Bt.) beltagja korlátlanul, teljes magánvagyonával felel a cég tartozásaiért, a Kft. vonzereje éppen a felelősség korlátozásában rejlik. Ez azonban nem jelent felhatalmazást a felelőtlen gazdálkodásra vagy a hitelezői érdekek semmibevételére. A jogalkotó és a jogalkalmazó szervek (bíróságok, adóhatóság) számos eszközzel rendelkeznek, hogy megakadályozzák a korlátolt felelősséggel

való visszaélést és felelősségre vonják azokat, akik tevékenysége vagy mulasztása hozzájárult a cég fizetésképtelenségéhez vagy jogellenes működéséhez. A jogi szabályozás célja kettős: egyrészt védelmet nyújtani a hitelezőknek, másrészt pedig ösztönözni a felelős vállalkozói magatartást. A korlátolt felelősség nem ad felmentést a jogszabályok betartása és a tisztességes üzleti gyakorlat követése alól. Sőt, a jogalkotó szigorúan bünteti a visszaéléseket, ami a korlátolt felelősség áttöréséhez vezethet. A cégvezetőknek és a tagoknak tisztában kell lenniük a felelősségükkel, és mindent meg kell tenniük a jogszabályok betartása és a hitelezői érdekek védelme érdekében. A felelőtlen magatartás súlyos következményekkel járhat, és a korlátolt felelősség áttöréséhez vezethet. Nézzük meg a legfontosabb eseteket, amikor az ügyvezető felelőssége vagy a volt tag felelőssége felmerülhet.

Az ügyvezető felelőssége és az eltiltás veszélye

Az ügyvezető a cég operatív irányításáért felelős személy, így kiemelt szerepe van a társaság jogszerű és gazdaságos működésében. Mulasztásai vagy szándékos károkozása súlyos következményekkel járhat nemcsak a cégre, de személyére nézve is. Az ügyvezető felelőssége nem csupán a jogszabályok betartására, hanem a hitelezői érdekek figyelembevételére és a felelős gazdálkodásra is kiterjed. Az ügyvezetőnek mindent meg kell tennie a cég jogszerű és gazdaságos működése érdekében, és a döntéseinek a cég érdekeit kell szolgálniuk. A felelőtlen vagy jogellenes magatartás súlyos következményekkel járhat, és az ügyvezető eltiltásához vezethet.

Eltiltás felszámolási eljárás során (Ctv.)

A Cégtörvény (Ctv.) kimondja, hogy a bíróság 5 évre eltilthatja azt a személyt (legyen az ügyvezető vagy tag), akinek a felelősségét a felszámolási eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért jogerősen megállapították, és a fizetési kötelezettségének nem tett eleget. Ez az egyik legsúlyosabb szankció, amely egy vezetőt érhet, hiszen ellehetetleníti a további üzleti tevékenységét. Az eltiltás célja, hogy megakadályozza a felelőtlen vagy jogellenes magatartást tanúsító személyeket a további károkozásban.

📚 Kapcsolódó cikk: Ha a cég valójában fizetőképes, a felszámolás nem feltétlenül „végállomás” – bizonyos feltételekkel megszüntethető. Részletesen: Felszámolási eljárás megszüntetése →

Mit jelent az eltiltás? Az eltiltott személy 5 évig:

  • nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást,
  • nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává,
  • továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője (képviselője).
  • Fontos! Ez az eltiltás nemcsak a jövőre nézve akadály, hanem a meglévő tisztségeire is kiterjed. Ha valakit egy cég ügyében eltiltanak, a cégbíróság automatikusan eltiltja az összes többi cégben betöltött vezetői pozíciójától is. Ez egy

rendkívül szigorú rendelkezés, amelynek célja, hogy megakadályozza a visszaesést és a további károkozást. Az eltiltás nem csupán a vezetői pozíció betöltésétől tiltja el az érintettet, hanem a gazdasági életben való aktív részvételtől is.

Esettanulmány: Egy építőipari cég ügyvezetőjét eltiltották, mert a felszámolás során kiderült, hogy a cég nem fizette ki az alvállalkozóit, és az ügyvezető felelőtlenül gazdálkodott a cég vagyonával. Az eltiltás miatt az ügyvezető nem folytathatott építőipari tevékenységet más cégekben sem, és hosszú időre ellehetetlenült a szakmájában. Az eset jól példázza, hogy a felelőtlen gazdálkodás és a hitelezői érdekek figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel járhat.

Eltiltás kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódóan (Ctv.)

A kényszertörlés egy olyan eljárás, amelyet a cégbíróság indít meg, ha a cég súlyosan vagy ismételten törvénysértően működik (pl. nem elérhető a székhelyén, nem tesz eleget adatszolgáltatási kötelezettségeinek). Ha a céget kényszertörléssel törlik a nyilvántartásból (akár úgy is, ha közben felszámolás is indult), a cégbíróság eltiltja:

  • a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző két évben bejegyzett vezető tisztségviselőjét,
  • korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetén a cég tagjait (tagját),
  • korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén a társaság többségi befolyással rendelkező tagját Az eltiltás időtartama itt a bejelentett, ki nem elégített hitelezői követelések összegétől függ:
  • 1 év: Ha nincs bejelentett követelés, vagy az összértékük nem haladja meg az 500.000 Ft-ot.
  • 3 év: Ha a követelések összértéke 500.000 Ft és 3 millió Ft között van.
  • 5 év: Ha a követelések összértéke eléri vagy meghaladja a 3 millió Ft-ot. Az eltiltás következményei itt még szélesebbek: az érintett a fentieken túl nem lehet cégvezető és felügyelőbizottsági tag sem. A kényszertörlés következményei tehát rendkívül súlyosak lehetnek a cégvezetésre és a tulajdonosokra nézve. A kényszertörlés nem csupán a cég végét jelenti, hanem komoly reputációs kockázatot is hordoz az érintettek számára. A cégvezetőknek és a tagoknak mindent meg kell tenniük a kényszertörlés elkerülése érdekében, és a jogszabályok betartása és a kötelezettségeik teljesítése érdekében. Példa: Egy online áruházat üzemeltető Kft. nem tett eleget adatszolgáltatási kötelezettségeinek, és a cégbíróság kényszertörlési eljárást indított. Az eljárás során kiderült, hogy a cég nem fizette ki a beszállítóit, és az ügyvezető felelőtlenül

gazdálkodott a cég pénzügyeivel. Az ügyvezetőt 3 évre eltiltották, mert a bejelentett követelések összege meghaladta az 500.000 Ft-ot. Az eset jól példázza, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása és a felelőtlen gazdálkodás súlyos következményekkel járhat.

Amikor a tag felelőssége merül fel: a korlátolt felelősség áttörése

Nemcsak az ügyvezető, hanem a Kft. tagja (tulajdonosa) is felelőssé tehető a cég tartozásaiért bizonyos esetekben, különösen, ha visszaélt a korlátolt felelősség adta lehetőségekkel. A tagok felelőssége akkor merülhet fel, ha a cég működése során jogellenes vagy hitelezőket károsító magatartást tanúsítanak. A korlátolt felelősség áttörése nem csupán elméleti lehetőség, hanem a gyakorlatban is gyakran előforduló jelenség. A hitelezők és a hatóságok egyre gyakrabban élnek a rendelkezésükre álló eszközökkel annak érdekében, hogy a cég tartozásait behajtsák a felelős személyektől.

Visszaélés a korlátolt felelősséggel (Ctv. - Kényszertörlés)

Ha a Kft-t kényszertörlési eljárásban törlik, a cég volt tagja korlátlanul felel a kielégítetlen hitelezői követelésekért, amennyiben bizonyítható, hogy visszaélt a korlátolt felelősségével. Több tag esetén a felelősségük egyetemleges (bármelyiküktől követelhető a teljes összeg). Ez azt jelenti, hogy a hitelezők nem csupán a cég vagyonából, hanem a tagok magánvagyonából is kielégítést kereshetnek. A visszaélés bizonyítása a hitelező feladata, és a peres eljárás során a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy a tag visszaélt a korlátolt felelősségével. Mit tekint a törvény visszaélésnek?

  • Tartósan hátrányos üzletpolitika folytatása: Olyan döntések sorozata, amelyek nyilvánvalóan a cég érdekeivel ellentétesek és annak vagyonát csökkentik. Például indokolatlanul magas fizetések kifizetése a vezetőknek, veszteséges ügyletek kötése, vagy a piaci árhoz képest irreálisan alacsony áron történő értékesítés. A tartósan hátrányos üzletpolitika folytatása nem csupán a hitelezők érdekeit sérti, hanem a cég hosszú távú fennmaradását is veszélyezteti.

  • A cég vagyonával sajátként való rendelkezés: A céges és magánvagyon összemosása, a cég eszközeinek indokolatlan magáncélú használata. Például a cég autójának magáncélú használata, a cég pénzének magánszámlára utalása, vagy a cég ingatlanának ingyenes használatba adása a tagoknak. A cég vagyonával sajátként való rendelkezés sérti a hitelezők érdekeit, és a cég vagyonának csökkenéséhez vezethet.

  • Olyan határozat hozatala, amelyről tudták (vagy tudniuk kellett volna), hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes.

Például a könyvelési szabályok megsértése, a hitelezők megtévesztése, vagy a környezetvédelmi előírások figyelmen kívül hagyása. A törvényellenes határozatok hozatala sérti a hitelezők érdekeit, és a cég jogellenes működéséhez vezethet. Ezek bizonyítása a hitelező feladata egy külön peres eljárásban. A peres eljárás során a hitelezőnek kell bizonyítania, hogy a tag visszaélt a korlátolt felelősségével, és ez a visszaélés okozta a cég fizetésképtelenségét. A bizonyítás nehéz lehet, de nem lehetetlen. A hitelező bizonyíthatja, hogy a tagok jogellenes vagy hitelezőket károsító magatartást tanúsítottak, és ez a magatartás okozta a cég fizetésképtelenségét.

A volt tag felelőssége részesedés átruházása után

Gyakori menekülési útvonalnak tűnhet a részesedés eladása, amikor a cég helyzete rosszra fordul. A jogszabályok azonban erre az esetre is gondoltak. A részesedés átruházása önmagában nem mentesít a felelősség alól, ha a volt tag a tagsága alatt visszaélt a korlátolt felelősségével, vagy a részesedés átruházásakor rosszhiszemű volt. A volt tag felelőssége valós kockázatot jelent, és a részesedés átruházása nem mentesít a következmények alól.

Kényszertörlés esetén (Ctv.): Az a volt tag, aki a kényszertörlés megindítását megelőző három éven belül ruházta át a részesedését, szintén korlátlanul felelhet, ha:

  • Tagsági jogviszonya alatt visszaélt a korlátolt felelősségével (lásd fentebb), VAGY

  • A részesedés átruházásakor rosszhiszemű volt (pl. tudta, hogy a cég súlyos helyzetben van, és az átruházással a hitelezők elől próbál menekülni).

  • Kimentés: A tag mentesülhet, ha bizonyítja, hogy az átruházáskor jóhiszeműen és a hitelezői érdekek figyelembevételével járt el. A jóhiszeműség bizonyítása nehéz lehet, de nem lehetetlen. A tag bizonyíthatja, hogy a részesedést piaci áron adta el, hogy a hitelezőket tájékoztatta az átruházásról, és hogy az átruházással nem kívánta károsítani a hitelezőket. A kimentéshez a volt tagnak kell bizonyítania, hogy mindent megtett a tartozás elkerülése érdekében, és hogy az adótartozás nem az ő hibájából keletkezett.

  • Felszámolás esetén (Cstv.): Ha a cég felszámolás alá kerül, és tartozásai meghaladják a jegyzett tőke 50%-át, a hitelező keresetére a bíróság megállapíthatja, hogy a felszámolás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért.

Látható tehát, hogy a volt tag felelőssége egy valós kockázat, és a tulajdonrész átruházása önmagában nem mentesít a következmények alól. A volt tag felelőssége alóli mentesüléshez a tagoknak bizonyítaniuk kell, hogy jóhiszeműen jártak el, és nem kívánták károsítani a hitelezőket. A tagoknak mindent meg kell tenniük a jóhiszeműségük bizonyítása érdekében, és a hitelezőkkel való együttműködés segíthet a felelősségre vonás elkerülésében.

Az Adóhatóság külön útja: felelősség megállapítása Határozattal (Art.)

Az eddig tárgyalt esetekben a felelősség megállapításához általában bírósági eljárásra (peres vagy nemperes) van szükség, ami hosszadalmas lehet. Az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) azonban bizonyos esetekben gyorsabb utat biztosít az adóhatóság (NAV) számára. Az adóhatóság hatásköre kiterjed az adótartozások behajtására, és ebben az eljárásban a tagok felelősségét is vizsgálhatja. Az adóhatóság eljárása során a tagoknak aktívan részt kell venniük, és minden rendelkezésre álló bizonyítékot be kell mutatniuk a felelősségük elkerülése érdekében. A NAV saját hatáskörben, határozattal kötelezheti a jogi személy (pl. Kft.) tartozásaiért korlátozottan felelős, részesedését átruházó tagot a cégtől behajthatatlan adótartozás megfizetésére. A felelősség mértéke az átruházott részesedéssel arányos. Az adóhatóság eljárása során a tagoknak aktívan részt kell venniük, és minden rendelkezésre álló bizonyítékot be kell mutatniuk a felelősségük elkerülése érdekében.

  • Fontos határidő: Az adóhatóságnak erre az eljárás megindítására viszonylag szűk, 90 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére (általában a behajthatatlanság megállapításától számítva). A határidő betartása rendkívül fontos, mert a határidő elmulasztása esetén az adóhatóság elveszíti a jogot a felelősség megállapítására. A tagoknak figyelniük kell a határidőkre, és időben kell intézkedniük a felelősségük elkerülése érdekében.

  • Kimentés: Ebben az esetben is van lehetőség a felelősség alóli mentesülésre, ha a volt tag bizonyítani tudja a jogszabályban előírt feltételek teljesülését (pl. jóhiszeműség, hitelezői érdekek figyelembevétele az átruházáskor). A kimentéshez a volt tagnak kell bizonyítania, hogy mindent megtett a tartozás elkerülése érdekében, és hogy az adótartozás nem az ő hibájából keletkezett. A kimentéshez a tagoknak minden rendelkezésre álló bizonyítékot be kell mutatniuk, és aktívan részt kell venniük az eljárásban. Tapasztalataink szerint az adóhatóság egyre gyakrabban él ezzel a lehetőséggel, így erre a kockázatra is fokozottan figyelni kell. Az adóhatóság eljárása során a tagoknak aktívan részt kell venniük, és minden rendelkezésre álló bizonyítékot be kell mutatniuk a felelősségük elkerülése érdekében. Az adóhatósággal való

együttműködés és a jogszabályok betartása segíthet a felelősségre vonás elkerülésében.

Hogyan kerülhető el a személyes felelősségre vonás?

Bár a kockázat valós, megfelelő körültekintéssel és gondossággal csökkenthető a személyes felelősségre vonás esélye: A megelőzés a legjobb védekezés, ezért a tagoknak és az ügyvezetőknek mindent meg kell tenniük a felelősségre vonás elkerülése érdekében. A jogszabályok betartása, a hitelezői érdekek figyelembevétele és a szakértői segítség igénybevétele segíthet a felelősségre vonás elkerülésében.

  1. Gondos ügyvezetés: Az ügyvezetőnek mindig a társaság érdekében, a jogszabályoknak megfelelően kell eljárnia. A döntéseket dokumentálni kell, és a döntéseknek a cég érdekeit kell szolgálniuk. A gondos ügyvezetés elengedhetetlen a felelősségre vonás elkerülése érdekében.
  2. Pénzügyi fegyelem: A cég pénzügyeit rendben kell tartani, a könyvelést naprakészen vezetni. Kerülni kell a céges és magánvagyon összemosását. A pénzügyi fegyelem betartása elengedhetetlen a felelősségre vonás elkerülése érdekében.
  3. Tájékozódás és tájékoztatás: A tagoknak és az ügyvezetőnek tisztában kell lennie a cég helyzetével. Probléma esetén időben kell lépni, és a problémákat azonnal orvosolni kell. A tájékozódás és a tájékoztatás segíthet a problémák megelőzésében és a jogi kockázatok csökkentésében.
  4. Hitelezői érdekek figyelembevétele: Különösen nehéz helyzetben vagy részesedés átruházásakor ügyelni kell arra, hogy a döntések ne sértsék a hitelezők jogos érdekeit. A hitelezőkkel való együttműködés és a hitelezői érdekek figyelembevétele segíthet a felelősségre vonás elkerülésében.
  5. Szakértői segítség: Pénzügyi vagy jogi nehézségek esetén érdemes időben könyvelő, adótanácsadó vagy ügyvéd segítségét kérni. A szakértői segítség igénybevétele segíthet a problémák megelőzésében és a jogi kockázatok csökkentésében.

Összegzés: A korlátolt felelősség nem páncél

A korlátolt felelősségű társasági forma számos előnnyel jár, de nem szabad elfelejteni, hogy a felelősség korlátozottsága nem abszolút. Visszaélés, súlyos gondatlanság, vagy a jogszabályi kötelezettségek elmulasztása esetén az ügyvezető felelőssége és akár a volt tag felelőssége is felmerülhet a cég tartozásaiért, ami a korlátolt felelősség áttöréséhez és a magánvagyon kockáztatásához vezethet. A kényszertörlés következményei és a felszámolási eljárás során megállapított felelősség súlyos eltiltásokkal is járhat. A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a korlátolt felelősség korlátaira, és segítsen a vállalkozóknak a felelősségre vonás elkerülésében.

Mindig járjon el körültekintően, tartsa be a jogszabályokat, és szükség esetén kérjen szakértői tanácsot, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket és megvédje személyes vagyonát! A felelősségre vonás elkerülése érdekében a tagoknak és az ügyvezetőknek mindent meg kell tenniük a jogszabályok betartása és a hitelezői érdekek figyelembevétele érdekében. A cikk remélhetőleg segít a vállalkozóknak a jogi kockázatok csökkentésében és a felelős vállalkozói magatartás tanúsításában.

Hogyan segíthet a Molnár és Márk Ügyvédi Társulás?

A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás széles körű jogi szolgáltatásokat nyújt a vállalkozások számára, különös tekintettel a cégjogi kérdésekre, a korlátolt felelősség áttörésével kapcsolatos ügyekre, valamint az ügyvezetők és tagok felelősségének kérdéseire. Ha Ön érintett a fentiekben vázolt problémák bármelyikében, vagy szeretné megelőzni a hasonló helyzetek kialakulását, a Molnár és Márk Ügyvédi Társulás az alábbi módokon lehet az Ön segítségére: A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás tapasztalt szakemberekkel és széles körű jogi ismeretekkel rendelkezik, és mindent megtesz a vállalkozások jogainak védelme érdekében.

  • Jogi tanácsadás: A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás szakértői részletes jogi tanácsadást nyújtanak a cégjogi kérdésekben, a korlátolt felelősség áttörésének kockázataival kapcsolatban, valamint az ügyvezetők és tagok felelősségének kérdéseiben. A jogi tanácsadás során az ügyvédek felmérik a vállalkozás helyzetét, azonosítják a jogi kockázatokat, és javaslatot tesznek a kockázatok csökkentésére. A jogi tanácsadás segíthet a vállalkozóknak a jogszabályok betartásában és a felelősségre vonás elkerülésében.

  • Képviselet hatósági és bírósági eljárásokban: Ha Ön ellen hatósági vagy bírósági eljárás indult a korlátolt felelősség áttörése, vagy az ügyvezetői/tagi felelősség megállapítása miatt, a Molnár és Márk Ügyvédi Társulás teljes körű jogi képviseletet biztosít az eljárás során. Az ügyvédek képviselik Önt a hatóságok és a bíróság előtt, előkészítik a szükséges iratokat, és mindent megtesznek az Ön jogainak védelme érdekében. A jogi képviselet segíthet a vállalkozóknak a jogi viták rendezésében és a károk minimalizálásában.

  • Szerződések véleményezése és készítése: A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás szakértői segítenek a vállalkozások számára fontos szerződések véleményezésében és elkészítésében, különös tekintettel a cégjogi szerződésekre, a vezető tisztségviselőkkel kötött szerződésekre, valamint a tagok közötti megállapodásokra. A szerződések helyes megfogalmazása segíthet a jogi kockázatok csökkentésében és a viták elkerülésében. A szerződések helyes megfogalmazása elengedhetetlen a jogi biztonság megteremtése érdekében.

  • Cégátvilágítás (due diligence): A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás cégátvilágítási szolgáltatást is nyújt, amelynek keretében részletesen átvizsgálják a vállalkozás jogi helyzetét, azonosítják a jogi kockázatokat, és javaslatot tesznek a kockázatok csökkentésére. A cégátvilágítás különösen fontos lehet cégvásárlás, cégegyesülés, vagy más jelentős tranzakció esetén. A cégátvilágítás segíthet a vállalkozóknak a jogi kockázatok felmérésében és a felelős döntéshozatalban.

  • Megelőző intézkedések kidolgozása: A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás segít a vállalkozásoknak a megelőző intézkedések kidolgozásában, amelyek célja a jogi kockázatok csökkentése és a felelősségre vonás elkerülése. A megelőző intézkedések közé tartozhatnak a belső szabályzatok, a Compliance programok, valamint a jogi oktatások. A megelőző intézkedések segíthetnek a vállalkozóknak a jogi kockázatok megelőzésében és a felelős vállalkozói magatartás tanúsításában. Ne kockáztassa vállalkozását és magánvagyonát! Forduljon a Molnár és Márk Ügyvédi Társuláshoz bizalommal, és kérjen szakértői segítséget a korlátolt felelősség áttörésével és az ügyvezetői/tagi felelősséggel kapcsolatos kérdésekben! A Molnár és Márk Ügyvédi Társulás tapasztalt szakemberekkel és széles körű jogi ismeretekkel rendelkezik, és mindent megtesz a vállalkozások jogainak védelme érdekében.

A jelen cikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül a Molnár és Társa Ügyvédi Társulás egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleményének vagy jogi állásfoglalásának, adótanácsadásnak. A Molnár és Társa Ügyvédi Társulás a jelen cikkben foglaltak egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.